– Gratulálunk, hogy újra kétszeres Magyar Diákolimpiai bajnok lettél. Emellett egy  ezüstérmet  is begyűjtöttél. Minden sportot szerető tudja, hogy egyszer megnyerni egy versenyt nagyon nehéz, de ennél sokkal nehezebb megvédeni. Hogy sikerült ez a nem mindennapi teljesítmény? Milyen volt a verseny és annak hangulata belülről?

– A verseny 2 szakaszból állt: pénteki időfutamból és szombati mezőnyversenyből. Tisztában voltam azzal hogy már az első nap jól kell mennem ahhoz, hogy begyűjtsem a maximális pontokat, ami elengedhetetlen az összetett győzelemhez. Ilyenkor a versenyzőket 30 mp-ként egyesével indítják. A 10 km-es távot nekem sikerült teljesítenem a legrövidebb idő alatt, a 43,5 km/h átlagsebességemet senki nem tudta megdönteni, így 30 mp-es előnnyel megnyertem a versenyt.

A második napon már nem volt ilyen egyszerű a helyzet. Itt már minden elmenést, megindulást kontrollálnom kellett, nehogy kialakuljon egy szökés, ami a bajnoki címembe kerülhet. Két emberre kellett figyelnem: egyikük 2. lett az időfutamon, a másik versenyző a KSI ifjú tehetsége: nem mellesleg a válogatottban együtt szerepelnek. A verseny távja viszonylag rövid volt: 30 km, és az időjárás sem könnyítette meg a versenyzők sorsát. Még az első 5 km környékén a szélezés miatt egy bukás is történt, amiben egyik riválisom kiesett. A verseny első szakaszában sikerült elmenésbe (ez azt jelenti, mikor egy kisebb csoport megszökik a mezőnytől) kerülnöm 3 fővel, akik néha a sportszerűség határát feszegetve próbáltak lerázni. Ők hárman együtt végig ellenem dolgoztak, felvezették a riválisom, volt könyökkel lökdösődés, és minden előzési kísérletemet lezárták, rám húzták a kormányt, stb. De leszakítaniuk, kiváló erőnlétemnek köszönhetően, nem sikerült. A végjátékban, az utolsó 500 méteren sikerült előre állnom, ekkor teljes erővel próbáltam a célba érni, ám az egyik  szekszárdi versenyző, aki magyar bajnok is, a szélárnyékomból kilépve, mellém és elém került. Itt már csak arra figyeltem, hogy a tempót tartva nehogy bukás legyen, mert akkor nem tudják elvenni tőlem az összetett bajnoki címet. Így ő egy kerékpárhossznyival nyerte meg a futamot, én a második helyre értem be, mögöttem a többi szökevénnyel. Ezzel a befutóval szereztem meg a bajnoki címet.

– A kerékpár sportot egyre jobban kezdi megismerni a magyar közönség is. Hogyan képzeljük el a felkészülésedet a versenyre, a versenyszezonra?

– A 2012-es szezonra való felkészülésemet már tavaly decemberben megkezdtem alapozással, ami állóképességi edzést jelent. Emellett heti 2 alkalommal edzőtermi erősítést is végeztem. Azóta már 7000 (hétezer) kilométert tekertem, jó pár  versennyel kombinálva, heti 5 edzés mellett, ami többnyire 60 és 160 kilométert jelent.

– Mik a sportbeli céljaid a közeli és a távolabbi jövőben?

– A közeli céljaim egyike a 38. Nemzetközi Gemenc Nagydíjon az első 10-ben szerepelni összetettben vagy a kategóriámban, U23-ban dobogóra állni, ami nagy kihívást jelent, de óriási motiváció is egyben. Ez az a verseny, ahol a teljes magyar élmezőny és a környező országok profijai is rajthoz állnak. Célom, hogy az elkövetkezendő években minél több felnőtt versenyen rajthoz álljak, szokjam a hosszabb távokon is a versenyzést. Távoli céljaim között szerepel, hogy valamelyik Pro Tour gárda egyikében szerepelhessek, hazámat méltóképp képviseljem világbajnokságon vagy valamilyen profi megmérettetésen, a világ legjobbjai között.

– Ehhez kívánunk sérülésmentes felkészülést és további sok sikert!