« 2020. augusztus »
H K Sz Cs P Sz V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31
Tinódi Gimnáziumért Alapítvány Kréta - elektronikus napló High-tech Biolabor
A+ A-
2. helyezés a természetvédelem szekcióban
A X. Hlavay József Országos Környezettudományi és Műszaki Diákkonferencia

A Pannon Egyetem Mérnöki Kara 2013. április 5-6. között, immár tizedik alkalommal rendezte meg a Hlavay József Országos Környezettudományi és Műszaki Diákkonferenciát. A szervezők ez évben is azoknak a műszaki és/vagy természettudományok iránt érdeklődő középiskolás diákoknak a jelentkezését várták, akik érzékenyek környezetük problémáira és azok megoldására újszerű, kreatív ötleteik vannak.

A diákkonferencia keretében a diákok három területen mérhették össze tudásukat:

a) saját kutatómunka bemutatása,

b) kémia és fizika feladatmegoldó verseny,

c) junior mérnökverseny.

A Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskolából Szabó Dávid 10.A és Földes András 10.B osztályos tanulók a Növényritkaságok nyomában – Mit rejt a Lánka-patak melletti égeres és láprét? című előadásukkal érték el az előkelő 2. helyezést. Vizsgálataikat 2012. április óta végzik az égeresben és a lápréten. A szekcióban nagyon színvonalas előadásokat hallhattunk. A verseny nagyon szoros volt, és bár a résztvevők közül a mi tanulóink voltak a legfiatalabbak, derekasan helyt álltak, dicséretre méltó a teljesítményük.

Felkészítő tanár: Bognár Nóra

 

Növényritkaságok nyomában

Mit rejt a Lánka-patak melletti égeres és láprét?

Földes András, Szabó Dávid

10. évf., Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola, Sárvár

Bognár Nóra

 

2012. április óta vizsgáljuk a lakóhelyünk közelében, Sitkén, a Lánka-patak mellett található égerest és láprétet. A vizsgálatra kiválasztott területek a Nyugat-magyarországi Peremvidék nagytájon, a Kemeneshát középtájon belül az Alsó-Kemeneshát kistáj részén fekszenek. Az Alsó-Kemeneshát egyetlen állandó vízfolyása a Lánka-patak. Az általunk kiválasztott élőhelyek, a Lánka-patakot kísérő égeres és láprét a Kurczon majorral átellenben, a Sárvárt Sitkével összekötő közút túloldalán találhatók.

Növényföldrajzi szempontból a terület a Pannóniai flóratartomány, Nyugat-Dunántúl flóravidéke, Alpokalja flórajáráshoz tartozik. Azonban a Lánka-patak völgyében megtalált fajok többsége edafikus, azaz a talajtól és a talaj vízellátásától függő környezeti hatásokra jelent meg az élőhelyen. Fennmaradásuk csak a terület optimális vízháztartásával biztosítható.

Vizsgálataink célja az volt, hogy felmérjük a védett növények állományát e két élőhelyen. Az elmúlt egy év során több alkalommal, különböző időpontokban területbejárásokat végeztünk. Ezek során a védett növényeket felkutattuk, majd tőszámlálást végeztünk. A fehér zászpa és a széleslevelű nőszőfű esetében a virágos és a leveles hajtásokat külön-külön számoltuk meg. Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer védett edényes növényfajok monitorozását szolgáló eljárása alapján GPS készülék segítségével bemértük a védett növények EOV koordinátáit, majd a koordináták segítségével ponttérképet készítettünk. A térképen színes pontokkal jelöltük a növények előfordulási helyeit. Az égeresben 6, a lápréten 4 védett növényt találtunk.

A területek tavaszi, nyári és őszi aspektusát is vizsgáltuk, az aspektusok jellemző fajairól listát készítettünk. Ennek alapján próbáltunk következtetni az élőhelyen lejátszódó folyamatokra, a társulásokat érintő kedvezőtlen környezeti hatásokra.

Végül az őszi aspektus jellemző fajainak néhány egyedét lepréseltük és herbáriumot állítottunk össze belőlük.

Az égeresben a következő védett fajokat találtuk meg: a tavaszi tőzike több ezer tövét, a szálkás pajzsika 8 tövét, a hegyi pajzsika 1 tövét, a széles pajzsika 7 tövét. A fehér zászpa 850 virágos és 1300 leveles hajtását, a széleslevelű nőszőfű 6 virágos és 10 leveles hajtását számoltuk meg. A tavaszi tőzike és a fehér zászpa itt előforduló nagy egyedszámú állománya egyedülálló az Alsó-Kemenesháton.

A lápréten a következő védett növényeket leltük meg: a hússzínű ujjaskosbornak 10 tövét, a széleslevelű ujjaskosbornak 5 tövét, a csermelyaszatnak 1185 tövét, valamint a bugás sás több zsombékját.

A lápréten és az égeresben megtalálható növények fennmaradásához feltétlenül szükséges a megfelelő vízellátás, valamint a terület lecsapolásának elkerülése. Sajnos a lápréten egy mesterséges árkot alakítottak ki, mellyel a lápréten felgyülemlő vizet elvezetik. A kiszáradással a magas aranyvessző és egyéb gyomok előretörnek. Megfigyeléseink alapján elmondhatjuk, hogy az általunk vizsgált láprét átalakulóban van. Az üde meszes láprétre jellemző társulás kép a kiszáradó kékperjés láprét irányába halad. A rétet évek óta nem kaszálják, ami szintén kedvez a gyomok terjedésének. Kaszálással a láprét akár 4-5 év alatt regenerálódna. További veszélyt jelent, hogy az égerest kitermelhetik vagy a területet felszánthatják.

Úgy gondoljuk, dolgozatunkkal felhívhatjuk az emberek figyelmét a természeti értékeinkre, az élőhelyek védelmének jelentőségére.

 

 

 

 

In search of botanical rarities

What plants lie hidden in the alder grove and the fen meadow next to the Lánka-patak?

 

We’ve been doing research in the common-alder grove and in the fen meadow next to the Lánka-patak (Lánka-brook), near our home, in Sitke since April 2012. The areas under inspection are situated in the macro region of Nyugat-magyarországi Peremvidék, in the meso region of Kemeneshát and in the micro region of Alsó-Kemeneshát. The only permanent brook of Alsó-Kemeneshát is the Lánka-patak. The habitats we’ve chosen – the common- aldergrove which runs along the bank of the Lánka-patak and the neighbouring fen meadow – are situated opposite the Kurczon farmstead, on the other side of the road which connects Sárvár with Sitke.

In terms of phytogeography, the habitats belong to Pannónia flora province, Nyugat-Dunántúl flora region and Alpokalja flora district. However, most of the plants found in the valley of the Lánka-patak are edaphic, that is their appearance on the habitats was due to the environmental effects of the soil and the water supply of the soil. The existence of these plants can only be guaranteed by the optimal water balance of the area.

The aim of our research was to measure the stand of protected plant species on these two habitats. For the past year we’ve walked around the area on several occasions at different times. On such occasions we searched for protected plants and counted their stems. In the case of white hellebore (Veratrum album) and broad-leaved helleborine (Epipactis helleborine) we counted the floral and foliaged shoots respectively. At the same time – following the proceedings of the National Biodiversity-monitoring System to monitor protected vascular plants – we located the EOV (Unified National Projection) coordinates of protected species by the help of a GPS device. Then we prepared dot maps where we marked the position of protected species with coloured dots. We’ve found 6 protected species of plants in the aldergrove and 4 in the fen meadow.

We examined the spring-, summer- and autumn-aspects of the area and made a list of the typical species in the different aspects. Based on these observations, we tried to draw a conclusion about the processes that are taking place in the habitats as well as the unfavourable environmental effects which exert their force in the biocoenosis.

Finally, we pressed the typical specimens of the autumn-aspect and prepared a herbarium from them.

We’ve found the following protected species of plants in the common-aldergrove: thousands of stems of spring snowflake (Leucojum vernum), 8 stems of narrow buckler fern (Dryopteris carthusiana), 1 stem of alpine buckler fern (Dryopteris expansa), 7 stems of broad buckler fern (Dryopteris dilatata). We counted 850 floral and 1300 foliaged shoots of white hellebore (Veratrum album), 6 floral and 10 foliaged shoots of broad-leaved helleborine (Epipactis helleborine). The multitudinous occurrence of spring snowflake and white hellebore is unique in Alsó-Kemeneshát.

In the fen meadow we’ve found the following protected species of plants: 10 stems of early marsh orchid (Dactylorhiza incarnata), 5 stems of western marsh orchid (Dactylorhiza majalis), 1185 stems of Cirsium rivulare and several tussocks of greater tussock sedge (Carex paniculata).

Only the proper water supply and the avoidance of the area’s drainage could guarantee the existence of the plants in the fen meadow and the common-aldergrove. Sadly, an artificial ditch has been dug in the fen meadow, which drains the accumulated water off the meadow. As a consequence of drying, the giant goldenrod (Solidago gigantea) and other weeds press forward. On the basis of our observations we can say that the fen meadow is under transformation. The picture of its rich calcareus fen meadow biocoenosis is turning into the drying Molinia fen meadow. The meadow hasn’t been mown for years, which also brings about the spread of weeds. The fen meadow could probably regenerate in 4-5 years by being mown. However, the common-aldergrove and the fen meadow are exposed to further dangers: tree-cutting or ploughing.

We believe that our essay can draw people’s attention to the values of nature and the importance of natural habitat protection.)

 

 

 

Felhasznált irodalom

Bölöni J. – Molnár Zs. – Kun A.(szerk.) (2011): Magyarország élőhelyei. MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete. Vácrátót.

Farkas S. (szerk.) (1999): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó. Budapest

Király G. (szerk.) (2009): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága. Jósvafő

Király G. – Virók V. – Molnár V.A. (szerk.) (2011): Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Ábrák. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága. Jósvafő

Kulcsár L. (2000): Sárvár földrajzi helyzete, éghajlata. A település földtörténete, vízrajza, talajviszonyai és élővilága. In Söptei (szerk.) Sárvár története. Sárvár Város Önkormányzata, Sárvár

Kulcsár L. (2001): Sitke természeti értékei. Kézirat. Sárvár

Kulcsár L. (2004): A sitkei láp- és mocsárrétek vegetációja. Kanitzia 12. Szombathely.

Kulcsár L. – Mesterházy A. (2008): Sárvár és Celldömölk környékének védett növényei. Honismereti híradó XXVI. 2. Sárvár.