« 2020. június »
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30
Tinódi Gimnáziumért Alapítvány Kréta - elektronikus napló High-tech Biolabor
A+ A-
Tizennegyedik túra - Magas-Bakony

Időpont

2008. szeptember 

Résztvevők

Hóbor Péter 10.B, Németh Dorián 10.B, Győrfy Kitti 11.B, Ferencz Zoltán, Pintér Ádám, Grodvalt Ottó, Vígh Viktor 

Útvonal

Sárvár- Veszprém- Vinye-Bakonybél-Pápa-Sárvár 

   

Részletes útvonal turistajelzésekkel

Vinye vasútállomástól a P-on a Kőpince-forrásig, onnan tovább P-on a Porva-Cseszneki vasútállomásig. Innen Z-ön Porváig, majd tovább a Z-ön Kisszépalmapusztáig. Tovább a K-en a Kőris-hegyig, majd a KP-on, letérve a P-ra. P-on a a Hotel Odvaskőig. 

Védett területek

Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet 

Élménybeszámoló

Újra itt az ősz, újra túlélőtábor a’la Tinódi! Az eddigi túrák alatt sikerült kifognunk az úgynevezett indián nyarat. Hát most nem!  Az időjárási előrejelzés a következőt jósolta: este kb. 5 °C, napközben eső, viharos szél. És lőn! Éppen ezért nem csodálkoztam, azon hogy most csak heten indultunk útnak. (Zárójelben megjegyzem, hogy fel voltunk készülve az idő viszontagságaira, így egyszer sem fáztunk, és nem áztunk bőrig.) 

A Vinye melletti táborhelyünkre sötétedés előtt értünk oda. A Cuha-patak mellett, padokkal ellátott pihenő kb. 100 m-re volt a Kőpince-forrástól. Este magunkba öntöttünk egy bögre forró teát - Dorián meg a nadrágjába J - majd jól bebújtunk a hálózsákunkba és reggel frissen keltünk. Reggeli után útnak indultunk a festői Cuha-szurdokba. Ebben a gyönyörű völgyben a patak ide-oda kígyózik, többször kell a köveken átkelni. A rossz idő ellenére nagyon sok túrázó jött velünk szembe. Először csodálkoztunk rajta, de később kiderült, hogy ezen a hétvégén rendezték meg a Cuha-völgyi teljesítménytúrát. A Porva-Cseszneki vasútállomáson beöltöztünk esőcuccba, mert

Képek

közben eleredt az eső. Hála Istennek nem sokáig tartott az égi áldás, így a Bakony tölgyeseiben egy vadászház mellett kényelmesen tudtunk ebédelni. A Kőris-hegy (709 m) a Bakony legmagasabb pontja, felmenni rá nem egyszerű, de a ködbe (vagy felhőbe?) burkolódzó erdő különleges hangulatot teremtett. A csúcson tejköd. A katonai lokátort épphogy lehet látni a kilátóból, pedig alig tíz méterre volt tőlünk. Lefelé már éreztünk a kilométereket a vállainkban és a lábunkban, ennek ellenére nagyon jó hangulatban értük el az Odvaskő-barlangot. A karsztos formavilágot képviselő barlang járható része alig több mint 30 m. A barlangozás után már csak pár perce voltunk a Gerence-patak völgyétől, ahol aludtunk. A Hotel Odvaskő helyett a mellette lévő pihenőnél sátraztunk. A portás kicsit csodálkozott, amikor bementünk vizet kérni. - Sátraznak? Ilyenkor? Az eső előtt sátrat vertünk, majd az esőbeállóban vacsiztunk. Úgy látszik a finom illatok messzire érződhettek, mert egy róka egyfolytában ott koslatott a sátraink mellett.  Hajnalban csak a szarvasok bőgése emlékeztetett bennünket arra, hogy nem otthon alszunk. Reggel reggeli, majd a busz furcsa melege, egy kis pápai vonatvárás után késődélután otthon voltunk.

Összességében elmondhatom, hogy bár az idő nem volt ideális, mégis nagyon jól éreztük magunkat. Az első túlélőtúrákat juttatta eszembe, amikor a kis csapat által keltett családias légkörben csodálhattuk meg a természet látnivalóit!