Beleolvasgatva régi énekkaros beszámolóimba, elfacsarodott a szívem a létszámváltozást figyelve: hol negyvenhatan, hol negyvenen gyűltünk össze valaha a 8. órai próbákra. Ezzel szemben a 2021-2022-es tanévben 15 fő alkotta a Tinódi kórusát. Ironikusan úgy is mondhatnám: 15-en éltük túl az online-oktatást. De persze ez sem pontos egészen, hiszen két „törzstagunk”, Ildi néni és Vera néni támogatott az idén is bennünket.

Viszont ez a kis csapat szívet melengetően lelkes volt! Szép, egységes hangzás, fegyelmezett, mégis átélt előadás jellemezte fellépéseinket. Nem kellett az énekórai, biztatásnak szánt szlogenemet – „Hadd halljam a hangotokat!” – sem mondogatnom.

A tanév folyamán szinte valamennyi iskolai műsorban közreműködtünk: szerepeltünk a Tanévnyitó és Tanévzáró ünnepségeken, a Ballagáson, az október 23-ra és március 15-re rendezett megemlékezéseken, valamint a költészet napján.

Sajnos az idén elmaradt a városi Éneklő Ifjúság koncert, így ez évi „nagy” műsorunkat a Pedagógus Kórussal közösen szervezett, hagyományos Tavaszköszöntő koncerten énekeltük a kivételes akusztikájú Zene Házában. Igazi élményt jelentett ott énekelni, s a végén a Gárdonyi iskola kicsinyeivel és a felnőttekkel együtt dalolni a Hóvirág és a Tavaszi szél című énekeket.

Műsorunk: Ave Maria kánon, Kum bayah 3 szólamú tradicionális ének, Népdalcsokor, Schubert Két duett, Megzenésített versek /Radnóti Éjszaka, Nagy László Az én szívem, Jártam én koromban/. Gitáron Grodvaltné Martos Veronika, fuvolán Rácz Anna, hegedűn Kulcsár Mihály kísérte a kórust.

A Ballagáson Kulcsár Mihály végzős diákunktól – nagyszerű énekestől és kiváló muzsikustól – búcsúztunk. Kívánom, hogy a zene kísérje végig életét, s a közös muzsikáláshoz találjon mindig társakat!