A diákbérlettel rendelkező tinódis diákoknak február 13-án ismét lehetőségük nyílt arra, hogy egy újabb színpadi remekművet tekintsenek meg a szombathelyi Weöres Sándor Színházban.

László Miklós Illatszertár című darabját 1937-ben láthatta először a nagyérdemű közönség az akkori Pesti Színházban, azonban a filmet körülölelő népszerűség nem állt meg az országhatároknál, hiszen Hollywoodban három filmet is forgattak belőle.

Ezúttal Béres Attila rendezésében tárult szemünk elé ez a bájos, békebeli szerelmes mese éppen Valentin-nap előestéjén.

“Hammerschmidt Miklósnak illatszertára van a pesti Váci utcában. Közeleg a karácsony, fogynak a kölnik, parfümök, szájvizek, az üzletben mégis feszült és ideges mindenki. A főnök napok óta kiabál az alkalmazottakkal, legfőképpen Asztalos úrral, akinek pedig mindene a munka. Reggel nyolctól este nyolcig dolgozik, nincs senkije, nem jár sehova, egyetlen öröme, hogy levelezésben áll egy lánnyal, akinek még a nevét sem tudja, akinek nemsokára meg akarja kérni a kezét. És most hirtelen kirúgják. Semmi más nem állhat a háttérben, csak Balázs kisasszony intrikája, aki Asztalos szerint a legtrehányabb dolgozó az üzletben, és nőnek is olyan hideg és kellemetlen, mint egy vénlány...”

Szinte elröppent a három órás játékidő, hiszen mindannyiunk nagy izgalommal figyelte, hogy mi lesz a váratlan fordulatokkal tarkított mű végkimenetele. Az előadás során korabeli sanzonok is elhangzottak, amelyek korhűvé és átélhetővé tették ezt az igazán mély mondanivalójú, ugyanakkor végtelenül humoros alkotást.

Kíváncsian várom a következő előadást. Bízom benne, hogy a Weöres Sándor Színház színészei ismételten maradandó értékű élményt adnak majd nekünk színvonalas, őszinte játékukkal.