Dr. Dobozy Imre olyan pedagógus volt, akinek nevét a mai napig szeretettel és hálával emlegetik egykori tanítványai. Mindig alapos, átfogó, korszerű szaktudományos és szaktárgyi, módszertani tudással rendelkezett, tapasztalatait szívesen megosztotta a kollégákkal, részt vett szakmai kooperációkban, problémafelvetéseivel, javaslataival segítette a gimnáziumban folyó munkát.

1941. május 21-én született Budapesten. 1963 nyarán úgy döntött, hogy elhagyja a fővárost és Sárvárra jön tanítani a Tinódi Sebestyén Gimnáziumba. Ahogy visszaemlékezésekor elmondta, ez a lehető legjobb döntés volt, mivel imádta a munkáját, végig osztályfőnök volt, szerette a tanulókat.

1966-ban doktorált történelemből, majd 1987-ben elvégezte a filozófia szakot is az ELTÉ-n. Minden igyekezetével azon volt, hogy segítse a tehetségeket, hogy tanítványai sikereket érjenek el az általa tanított műveltségi területeken.

2001-ben ment nyugdíjba, boldogan emlékezett vissza a Tinódiban eltöltött évtizedekre: „Régi iskolámat szívesen meg-meglátogatom, fel-felnézek Medvegy Antal tablóképeire, magamban megkérdezem: jól csináltam Tóni bácsi?” A tinódisok nagy családja nevében bizton állíthatom: nagyon jól, Imre bácsi.

Dr. Dobozy Imre legendás tanáregyéniség volt, generációkkal szerettette meg a történelmet, elkötelezettséggel, nagy szakértelemmel adta át a tudást, az emberséget, a kultúra alapvető értékeit tanítványainak. Példamutató életútjával, kiemelkedő pedagógusi munkásságával közmegbecsülést szerzett. Sárvár város köztiszteletnek örvendő személyisége Prof. Dr. Kásler Miklóstól vehette át 2021-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje polgári tagozata állami kitüntetést több évtizedes, a történelmi ismeretek mellett a magyar kulturális értékek átadására is nagy hangsúlyt fektető, példaértékű pedagógusi pályája elismeréseként.

Dobozy kolléga, Imre bácsi 2023. július 15-én elhagyott bennünk. Szülővárosában, Budapesten lesz a végső nyughelye. Felesége, Dr. Dobozy Imréné, Györgyi néni kérésére az emlékezés, a részvét virágai helyett egy kutyamenhely támogatásával fejezheti ki mindenki az elhunyt iránti tiszteletét, háláját, szeretetét.

Emlékét megőrizve búcsúznak a barátok, kollégák, tanítványok.