A biokémia kísérleteket sokszor a háztartásban is megtalálható anyagokkal végezzük el a biolaborban. A laborvizsgálatok célja ilyenkor nemcsak a bonyolult tudomány elsajátítása, hanem a hétköznapi életben megtapasztalható jelenségek magyarázata is. Erre kiváló példa a lipidekkel végzett kísérletek.

Ha vizet töltünk a kémcsőbe, majd arra étolajat, két fázis jelenik meg. Az olaj úszik a víz felszínén. Ennek magyarázata, hogy az étolaj a lipidek – a neutrális zsírok – közé tartozik, azaz poláris oldószerekben (mint a víz) nem oldódik. Ha összerázzuk a kémcső tartalmát, egy ideig a kétféle anyag összekeveredik, majd újra visszaáll az eredeti állapot. A tojássárgájában lévő lecitin szintén lipid, de amfipatikus molekula. Olyan foszfolipid, amely poláris és apoláris részeket is tartalmaz. Ha a korábbi, kétkomponensű anyagot tartalmazó kémcsőbe tojássárgáját öntünk és összerázzuk, akkor egy egységesen sárga színű folyadékot kapunk. A jelenség magyarázata, hogy a lecitin poláris része a vízben, az apoláris része az olajban oldódik, így a két komponensből egy homogén rendszert hoz létre. A szappanok és a mosószerek is ilyen amfipatikus molekulák, ezért képesek a zsíros szennyeződéseket eltávolítani, a vírusok burkát tönkretenni.

A máj által termelt epesavak a zsírokat a bélben apró cseppekre bontják (emulgeálja), így nagyobb felületen tudnak az enzimek hatni, ezáltal segítve azok emésztését. Ugyanilyen hatása van a pirospaprikának is. A vízen úszó zsírcseppeket az azokra rászórt pirospaprika látványosan ”szétmozgatja”. Így válnak nehéz ételeink mégis emészthetővé.

Sárvár, 2022. 03. 21.