3. Etika és jog. Adatvédelem. Az információ megbízhatósága.

Feladat

Végezz kutatómunkát a következő témakörökben: "Etika és jog. Adatvédelem. Az információ megbízhatósága"!

Készíts szövegszerkesztő program segítségével esszédolgozatot a gyűjtött anyagból!

A tartalomjegyzék az alábbi címeket tartalmazza:

• A szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szerint
• A szellemi termékek védelme, felhasználása és a szerzői jog
  (licencszerződések tanulmányozása)
• Alapvető viselkedési, publikálási szabályok. A szabad felhasználás köre
  (A szerzői és a szabadalmi jogból idézett szövegek tanulmányozása, megértése)
• Adataink védelme
  (Adataink csoportosítása az értékük és a szükséges védelem (titkosság) szerint)
• Az adatok hitelessége
  (Hagyományos és elektronikus hitelesítés)
• Az információ és a tudás megbízhatósága
  (Példák felkutatása a média információinak megbízhatóságával kapcsolatban. Az elhallgatott információ szerepe.)
• Az internetes források megbízhatósága
  (A tudományos és az áltudományos ismeretek felismerése, megkülönböztetése.)

Próbáld úgy gyűjteni az anyagot a témakörhöz, hogy az alábbi tesztet helyesen tudd kitölteni!

 

 

---

 

Biztonság

1
Jelölje meg az informatikai biztonság két alapterületét!

1. Információvédelem.
2. Az informatikai rendszer megbízható működése.
3. Vírusvédelem.
4. Érintésvédelem.

2
Melyek tartoznak az információvédelem fogalomkörébe?

1. Az információk növekedése.
2. Az információk sértetlensége.
3. Az információk hitelessége.
4. Az információk bizalmassága.

3
Mit takar az informatikai rendszer megbízható működése? Jelölje meg a helyes válaszokat!

1. A rendszer és az adatok rendelkezésre állását.
2. A legújabb hardverekkel felszerelt gépparkot.
3. A rendszer helyes működésének (funkcionalitásának) biztosítását.
4. A rendszeres nyitva tartást.

4
Jelölje meg a minimális biztonsági követelmények közé tartozó elemeket!

1. Az azonosítás folyamatának kialakítása.
2. A hitelesítés folyamatának kialakítása.
3. A hozzáférés rendszerének felépítése.
4. A jogosultság kiosztása.

5
Mely állítások helytállóak a jelszóhasználattal kapcsolatban?

1. Az egyedi jelszó használata növeli az információvédelmet.
2. Az egyedi jelszó használata nem növeli az információvédelmet.
3. A kötelező jelszóhasználat csak komplikálja a tevékenységet, semmi értelme.
4. A kötelező jelszóhasználat növeli a biztonságot.

6
Mely állítások helytállóak a rendszeradminisztrátori feladatkörrel kapcsolatban?

1. Rendszeradminisztrátor bárki lehet, hiszen jogai a felhasználókéival azonosak.
2. A rendszeradminisztrátornak több joga van, mint egy felhasználónak. Ehhez természetesen több kötelesség és felelősség is társul.
3. A rendszeradminisztrátor mindenkinek ismeri a jelszavát.
4. A rendszeradminisztrátor mindenkinek tud új jelszót adni, ha elfelejtette a régit.

7
Mely állítások helytállóak a belépési (felhasználói) névvel kapcsolatban?

1. A belépési név az azonosítást szolgálja.
2. A belépési névnek nincs jelentősége, hiszen minden felhasználónak azonosak a jogai.
3. Minden belépési névhez egyedi jogok rendelhetők.
4. A belépési névhez mindig tartozik jelszó (legfeljebb üres).

8
Melyik a helyes állítás a felhasználó hozzáférési jogával kapcsolatban?

1. A hozzáférési joggal általában csak a fájlok olvashatóságát lehet szabályozni.
2. Hozzáférési jog több rendszerben fájlok írására és olvasására, valamint programvégrehajtásra egyaránt beállítható.
3. Hozzáférési jog csak a rendszeradminisztrátornak adható.
4. A guest-nek (vendég felhasználónak) semmilyen hozzáférési joga nincsen.

9
Melyek lehetnek általában a biztonság érdekében rögzítésre kijelölt fontosabb rendszeresemények?

1. Rendszerindítások, leállások, leállítások.
2. Be- és kijelentkezések.
3. Programleállások.
4. Rendszeróra-állítások.

10
Melyik válaszban van a mondat helyes befejezése? A biztonság érdekében rögzítésre kijelölt fontosabb rendszeradatokat…

1. bármelyik felhasználó megnézheti.
2. nem lehet kinyomtatni.
3. a rendszeradminisztrátornak joga van lekérdezni.
4. mindenki elől titkosítva tárolják.

11
Mely válaszok adják a mondat helyes befejezését? A rendszeradminisztrátorok…

1. a rendszert elindíthatják és leállíthatják.
2. felhasználói azonosítót beállító programokat indíthatnak.
3. a felhasználók jelszavát nem tudják kiolvasni, mert számukra is titkosítva van.
4. átírhatják a felhasználók jelszavát, amit a felhasználóknak célszerű azonnal megváltoztatni.

12
Mely állítások helytállóak a felhasználói személyazonosság hitelesítésével (beléptetésével) kapcsolatban?

1. Minden felhasználónak egyedi azonosítója van.
2. A hitelesítési eljárás a felhasználót azonosítja.
3. A hitelesítési eljárás legegyszerűbb módja a felhasználói név és jelszó bekérése és ellenőrzése.
4. A hitelesítési eljárás a felhasználói név és jelszó ellenőrzése után még folytatódhat. Például a rendszer adott telefonszámra egy kódot küld SMS-ben, amit adott helyre be kell írni.

13
Mely állítások a helyesek?

1. A személyes adat védendő.
2. A személyes adat nem védendő.
3. Védendő a banktitok és az üzleti titok.
4. Védendő a banktitok, de az üzleti titok nem.

14
Mely válaszok adják a mondat helyes befejezését? Védendő adat(ok)…

1. az orvosi titok.
2. az ügyvédi titok.
3. az egyéb szakmai titkok.
4. az üzleti titok.

15
Melyik állítások a helyesek? Az információvédelem szempontjából a következő biztonsági osztályok léteznek az adatokra:

1. Alap biztonsági osztály.
2. Fokozott biztonsági osztály.
3. Kiemelt biztonsági osztály.
4. Nem szokták osztályozni.

16
Mely állítások érvényesek az információk információvédelemi osztályozásra?

1. Az üzleti titok az alap biztonsági kategóriába tartozik.
2. A nyílt, jogszabály által nem védett adatokat általában az alap biztonsági kategóriába szokták sorolni.
3. A nagy tömegű személyes adat a fokozott biztonsági kategóriába tartozik.
4. A személyes adatok az alap biztonsági kategóriába tartoznak.

17
Mely állítások érvényesek az információk információvédelemi osztályozásra?

1. Az államtitok kiemelt biztonsági kategóriába tartozik.
2. A katonai szolgálati titok kiemelt biztonsági kategóriába tartozik.
3. A nagy értékű üzleti titok kiemelt biztonsági kategóriába tartozik.
4. A szolgálati titok a fokozott biztonsági kategóriába tartozik.

18
Mit jelent a guest felhasználó kifejezés? Jelölje meg a helyes választ!

1. Vendég látogatót, akinek a rendszerben általában csak olvasási joga van, és az is csak kevés dologra.
2. Univerzális felhasználót, aki a rendszergazdának segít a gépek irányításában.
3. Azt a felhasználót, aki az adott pillanatban használja a rendszert.
4. A rendszerbe illetéktelenül belépett felhasználót jelenti.

19
Melyek lehetnek a hardveres azonosítás eszközei?

1. Mágneskártya.
2. Plotter.
3. Ujjlenyomat-olvasó.
4. Aktív chipkártya.

20
Mely állítások érvényesek a digitális aláírásra?

1. A digitális aláírás a hagyományos aláírás beszkennelt változata.
2. A digitális aláírás valódiságát (az aláíró nyilvános kulcsának személyhez kötődését) hitelesítő központokban ellenőrizhetjük.
3. Célja, hogy a hagyományos aláírást tudjuk helyettesíteni vele az informatika világában.
4. Igazolni tudjuk vele az aláíró személyét, és azt is, hogy a dokumentum az aláírás óta nem változott meg.

21
Mi a password? Jelölje meg a helyes választ!

1. „Útlevél”, mellyel az egész világon internetezhet az ember.
2. Úti szótár.
3. Jelszó.
4. Az internet köznapi neve.

22
Melyek a biztonságos jelszavak? Jelölje meg a helyes választ!

1. Minél rövidebbek, például legfeljebb öt karakterből állnak.
2. Számokat, kis- és nagybetűket egyaránt tartalmaznak és minél hosszabbak.
3. A belépési (felhasználói) névvel azonosak, mert nem felejthetők el.
4. Hozzánk köthető adatok és értelmes szavak kombinációja (pl. név, születési dátum), mert ezek könnyen megjegyezhetők.

23
Melyik állítás helyes a jelszóhasználattal kapcsolatban?

1. Minden felhasználónak célszerű külön felhasználói nevet és jelszót biztosítani még akkor is, ha azonos feladatkörben dolgoznak.
2. A felhasználói nevünket és jelszavunkat érdemes a weboldalunkra kiírni, hogy mindig kéznél legyen.
3. A jelszó rendszeres cseréje nem növeli a biztonságot, mert könnyebb elfelejteni.
4. A rövid jelszó növeli a biztonságot.

24
Melyik állítás a helyes jelszókezeléssel kapcsolatban?

1. A nulla hosszúságú (üres) jelszó engedélyezése is nagy biztonságot ad.
2. A rendszerben tárolt jelszavakat nem szükséges rejtjelezni (tikosítani).
3. A guest (vendég) és a rendszeradminisztrátor azonos jogokat élvez.
4. Helyes, ha több téves bejelentkezési kísérlet után az adott felhasználó belépését átmenetileg letiltják.

25
Melyik a helyes állítás a biztonsági másolattal kapcsolatban?

1. Biztonsági másolat CD-re vagy DVD-re nem készíthető.
2. Biztonsági másolat készítéséhez mindig speciális (backup) programra van szükség.
3. Biztonsági másolat nem készíthető ugyanarra a tárolóeszközre, amely a másolandó anyagot tartalmazza.
4. Bármilyen fájlról, programról készíthető biztonsági másolat.

26
Melyik a helyes állítás a biztonsági másolattal kapcsolatban?

1. A biztonsági másolatok készítése mindig a rendszergazda feladata.
2. A biztonsági másolat (backup) készítéséhez feltétlenül szükség van külső szalagegységre.
3. A rendszerlemezről nem készíthető biztonsági másolat.
4. Rendszeres biztonsági mentések a fontos adatokról csökkenthetik az esetleges víruskárokat.

27
Melyik a helyes állítás a biztonsági másolattal kapcsolatban?

1. A biztonsági másolat (backup) készítéséhez feltétlenül szükség van külső cserélhető winchesterre.
2. A biztonsági másolat kizárólag a fontos adatok duplikálását jelenti adott szalagegységre.
3. A biztonsági másolatok készítése nem automatizálható, azt mindig a felhasználónak kell elvégeznie.
4. A biztonsági másolatot nemcsak az eredetivel megegyező típusú adathordozóra lehet készíteni.

28
Melyik a helyes állítás a biztonsági másolat készítésével kapcsolatban?

1. A biztonsági másolatok készítése mindig a rendszergazda feladata.
2. Hardverhiba nem okozhat adatvesztést, így a biztonsági másolatok csak a véletlen törlések és a vírusok elleni védekezést szolgálják.
3. Biztonsági másolatot mindig csak ugyanarra az adathordozóra lehet készíteni.
4. Az operációs rendszerek általában támogatják a biztonsági másolatok készítését.

29
Mi a szerepe a biztonsági mentéseknek, és mikor kell ilyet készíteni? Jelölje meg az igaz állítást!

1. Az adatok vagy programok sérülése esetén a helyreállítást segíti. A konkrét feladattól függően, akár naponta is szükség lehet rá.
2. Dokumentálja az elmúlt időszakot. Legsűrűbben havonta lehet csak szükség a mentésekre.
3. A rendszereink megbízhatóak. Nem kell mentéseket végezni.
4. A programok mindig automatikusan készítenek biztonsági másolatot. Nem kell ezzel külön foglalkozni.

30
Melyik a helyes állítás a biztonsági mentéssel kapcsolatban?

1. Több óráig is eltarthat.
2. Mindig speciális hardvereszközre van hozzá szükség, például DAT szalagra vagy streamer cartridge-ra, viszont a művelet legtöbbször automatizálható.
3. A visszaállítás (restore) mindig több rendszergazda összehangolt munkáját igényli.
4. A biztonsági mentések szándékosan nem törölhetők le, nem rongálhatók meg.

31
Mely eszközök alkalmasak biztonsági mentések tárolására!

1. Merevlemez (winchester).
2. Mágnesszalagos adathordozó (például DAT kazetta vagy streamer cartridge).
3. Optikai tároló (CD vagy DVD lemez).
4. USB pen drive (flash memória avagy félvezető alapú memória).

32
Mit jelent a „backup” fogalma? Válassza ki a helyes választ!

1. A játékprogramok beállításainak mentésére használt szakkifejezés.
2. A levélmelléklet elmentésének szakszava.
3. Biztonsági mentés, melyből a mentett fájlrendszer és a mentett állományok teljesen visszaállíthatók.
4. Hibaellenőrzés a tömörített állományokban.

33
Az áramkimaradás veszélyeket rejt. Mivel védekezhetünk ellene? Jelölje meg a helyes válaszokat!

1. Semmivel.
2. Hosszabb idejű áramkimaradáskor generátorral.
3. Elég, ha szerződést kötünk az áramszolgáltatóval.
4. Rövidebb idejű áramkimaradáskor szünetmentes tápegységgel (UPS – Uninterruptable Power Supply).

34
Mi történhet az adatokkal, fájlokkal áramkimaradás esetén? Jelölje meg a helyes állítást!

1. Semmi.
2. A háttértároló tartalma nem változik, a pillanatnyi jó állapot marad meg.
3. Az operatív tárból minden elvész. Másrészt sérülhet a tartalom a háttértárolón is. Például ha a fájl vége jellel nem tudjuk lezárni a fájlokat, vagy ha a fájlrendszer adminisztrációs fájljai már nem tudnak kiíródni.
4. Nem adódhat nagy gond, hisz napjainkban jó programok vannak.

35
Mely állítások érvényesek a „proxy”-ra?

1. A böngészőben a proxy beállítás egy proxy szerverhez való kapcsolódást jelent.
2. A proxy szerver használata gyorsabbá teheti az internet használatát.
3. A proxy szervert tűzfalak üzemeltetésére szokták használni.
4. A külső hálózatból befutó kérések nem közvetlenül a célgéphez futnak be, hanem a szerverhez. A kérések teljesítése így központilag szabályozható.

36
Megoldható-e, hogy egy iskola honlapjáról elérhető bizonyos oldalak csak azonosítás után legyenek megnyithatók?

1. Igen.
2. Nem, mivel a weben csak nyilvános oldalak létezhetnek.
3. Nem, mivel a webszerkesztők ilyen funkciót nem támogatnak.
4. Nem, mivel ehhez az iskolának saját webszerverre lenne szüksége.

37
Mivel védhetjük a számítógépes rendszereket a külső behatolástól? Jelölje meg a helyes választ!

1. Tűzvonal (Firing-line).
2. Főfal (Main wall).
3. Tűzfal (Firewall).
4. Válogatófal (Router).

38
Melyik megoldással előzhető meg a számítógép illetéktelen elindítása, majd használata? Jelölje meg a helyes választ!

1. Le lehet zárni a gépet, ha a ház engedi. (Kensington lock)
2. A rendszer védelme biztonságos jelszóval.
3. A számítógép beállítása úgy, hogy csak CD-ről lehessen indítani.
4. Az elektromos kábel kihúzása a konnektorból.

39
Mivel védhetik a fokozottan védett rendszereket? Jelölje meg a helyes állításokat!

1. A hozzáférést felhasználónévvel, jelszóval, és esetleg hardveres védelemmel korlátozzák.
2. Az adattárolást végző háttértárak közelébe nem engednek illetéktelen személyt.
3. A rendszer szerverei közelébe nem engednek illetéktelen személyt.
4. A külső kapcsolatokat megfelelő beállítású levelező szerverrel és tűzfallal ellenőrzik, szűrik.

40
Melyek lehetnek a mondat helyes befejezései? Egy laptop vagy PDA elvesztése esetén…

1. anyagi kár keletkezik.
2. az állományok tartalmával (például a személyes adatainkkal) mások könnyen visszaélhetnek, ha nem védtük őket külön jelszóval.
3. az állományok tartalmát az operációs rendszer jelszava általában már nem védi, mert ha a merevlemezt egy másik gépbe átteszik, az olvashatóvá válik.
4. legalább az állományaink korábbi állapota meglesz, ha időnként készítettünk biztonsági másolatot.

A szerzői jog és a törvény

1
Szerzői jogi oltalom alá tartozik minden … alkotás. Melyek lehetnek a mondat helyes kiegészítései?

1. irodalmi
2. tudományos
3. művészeti
4. digitális

2
Melyek lehetnek a mondat helyes befejezései? Szerzői jogi oltalom alá tartozik a kereskedelemben forgalmazott…

1. szoftver demó verziója.
2. forráskódú szoftver.
3. tárgykódú szoftver.
4. szoftver dokumentációja.

3
Mely állítások érvényesek a kereskedelemben forgalmazott szoftverekre?

1. Szabadon másolhatók.
2. Üzleti célra is használhatók.
3. A használatukhoz meg kell vásárolni, majd általában regisztrálni is kell azokat.
4. A kereskedelemben forgalmazott programok mindig nyílt forráskódú szoftverek.

4
Mely állítások érvényesek a demó szoftverre?

1. Általában szabadon másolható.
2. Üzleti célra mindig teljes körűen használható.
3. A késztermék bemutatására szolgál.
4. A demó program mindig nyílt forráskódú szoftver.

5
Igaza van-e annak a felhasználónak, aki miután jogtisztán jutott egy kereskedelemben forgalmazott program eredeti változatához, úgy gondolja, hogy a honosított változatért már nem kell fizetnie? Jelölje meg a helyes választ!

1. Természetesen igaza van, hiszen a két program csak a menük, párbeszédablakok, hibaüzenetek és a súgó nyelvében tér el.
2. Igaza van, a honosítás mindig ingyenes.
3. Csak akkor van igaza, ha a kereskedelemben forgalmazott program grafikus felületű.
4. Nincs igaza, általában a honosítás költségeit is meg kell fizetni.

6
Melyik a helyes állítás kereskedelemben forgalmazott szoftverekről?

1. Bármeddig ingyenesen használhatóak.
2. Szabadon módosíthatóak.
3. Szabadon terjeszthetőek.
4. Az alkalmazás készítője általában terméktámogatást nyújt a program használatához.

7
Melyik állítás a helyes a szerzői joggal kapcsolatban?

1. A programok szerzői jogát a törvény nem, csak a BSA védi (BSA – Business Software Alliance).
2. A szoftverhez mellékelt dokumentáció nem tartozik a szerzői jog védelme alá.
3. A freeware és shareware programokra a szerzői jog nem vonatkozik.
4. A megvásárolt program bizonyos esetekben adásvétel keretében eladható.

8
Melyik állítás a helyes a szerzői joggal kapcsolatban?

1. A szerzői jog nem vonatkoztatható az operációs rendszerekre.
2. A szoftvertermékek bérbeadása bizonyos esetekben megengedett.
3. A szerzői jog a programok egészét védi, azok egyes részeit külön-külön nem.
4. Magánszemélynek sohasem kell megvennie a programokat, elég azokat egyszerűen lemásolnia vagy valamilyen hálózatról letöltenie.

9
Melyik állítás a helyes a szerzői joggal kapcsolatban?

1. Ha használtan vásárolunk egy számítógépet (hardvert), és vannak rajta telepített programok, akkor azokat minden jogkövetkezmény nélkül szabadon használhatjuk.
2. Ha jogtisztán vásárolunk egy szoftvert, akkor mindig jogosultak vagyunk annak régebbi verzióit, illetve honosított változatát is használni.
3. A programkód visszafejtése általában a szerzői jogba ütközik.
4. A telepítőlemezekről jogtalan biztonsági másolatot készíteni.

10
Melyik állítás a helyes a szerzői joggal kapcsolatban?

1. A szoftvertermékek bérbeadása jogilag tiltott tevékenység.
2. Egy hónapig minden program ingyen használható, később vagy fizetni kell érte, vagy le kell törölni.
3. A megvásárolt program bizonyos esetekben adásvétel keretében eladható.
4. A programok szerzői jogát a törvény nem, csak a BSA védi (BSA – Business Software Alliance).

11
Melyik állítás a helyes a szerzői joggal kapcsolatban?

1. Cégen belül a programok szabadon másolhatók, ez nem sérti a szerzői jogokat.
2. Nem sérti a szerzői jogokat az, aki legális programja telepítőlemezeiről biztonsági másolatot készít.
3. Ha egy cég megvásárol egy programot, akkor annak későbbi verziójáért már nem kell fizetnie.
4. Ha egy szoftvert egyszerre több fajta adathordozón is szállít a forgalmazó, akkor az egyes adathordozókról több számítógépre is jogosan telepíthető a program.

12
Melyik állítás a helyes a szerzői joggal kapcsolatban?

1. A szerzői jog csak magára a programra terjed ki, a felhasználói kézikönyv tetszőleges példányszámban fénymásolható.
2. Ha jogtisztán vásárolunk egy szoftverterméket, annyi gépre tesszük fel, amennyire akarjuk.
3. Nem sérti meg a szerzői jogokat az, aki három évnél régebbi programokat másol le saját használatra.
4. Léteznek ingyen használható programok.

13
Melyik állítás a helyes a szerzői joggal kapcsolatban?

1. Ha egy cég megvásárol egy programot, akkor annak későbbi verziójáért már nem kell fizetnie.
2. Nem sérti a szerzői jogokat, ha valaki a jogtiszta szoftverét feltölti a webre.
3. Ha több számítógépet használunk, természetesen sohasem kell megvennünk több példányban ugyanazt a kereskedelemben forgalmazott szoftvert.
4. A szerzői jog kiterjed a programok hálózatos felhasználására is.

14
Melyik állítás a helyes a kereskedelemben forgalmazott programokkal kapcsolatban?

1. A számítógépes programokat magánszemélyeknek nem kell megvásárolniuk, csak cégeknek és intézményeknek.
2. Megsérti a szerzői jogokat az, aki legális programja telepítőlemezeiről másolatot készít.
3. Ha egy cég megvásárol egy programot, akkor annak későbbi verziójáért már sohasem kell fizetnie.
4. Ha valaki megvásárol egy programot és regisztráltatja, akkor általában kedvezménnyel jut annak későbbi verziójához.

15
Melyik állítás a helyes a kereskedelemben forgalmazott programokkal kapcsolatban?

1. Aki megvásárol egy programot, korlátlan ideig használhatja.
2. Egy hónapig minden program ingyen használható, később vagy fizetni kell érte, vagy le kell törölni.
3. Minden szoftvert annyi példányban kell megvásárolnunk ahány gépünk van, függetlenül attól, hogy hány gépen szeretnénk azt használni.
4. A megvásárolt program sohasem adható el.

16
Melyik állítás a helyes a kereskedelemben forgalmazott programokkal kapcsolatban?

1. A szoftver esetében a copyright csak annyit jelent, hogy lehetőleg ne másoljuk a programokat. A törvény csak azokat bünteti, akik üzletszerűen végzik a sokszorosítást.
2. Ha egy cég megvásárol egy programot, akkor annak későbbi verziójáért már nem kell fizetnie.
3. Általában magánszemélynek is meg kell vennie a „fizetős” programokat.
4. Minden operációs rendszert csak egy jelképes összegért kell megvásárolni. Gyakorlatilag ingyen van.

17
Melyik állítás a helyes vásárolt programokkal kapcsolatban?

1. A programok „házon belül” szabadon másolhatók, ez nem sérti a szerzői jogokat.
2. A szerzői jogokat megsérti az, aki egy kereskedelemben forgalmazott legális programot engedély nélkül sokszorosít és árul.
3. Az oktatási intézmények mindig ingyen kapják a szoftvereket.
4. Általában nem sérti a szerzői jogokat, ha valaki megvásárol egy szövegszerkesztő programot, majd hálózaton át elérhetővé teszi egyszerre több felhasználó számára is.

18
Melyik állítás a helyes a kereskedelemben forgalmazott programokkal kapcsolatban?

1. Aki a kereskedelemben forgalmazott programot nem vásárolja, hanem csak egyszerűen lemásolja, lopást követ el.
2. Ha megvásárolunk egy eredeti nyelvű programot, annak honosított változatáért sohasem kell fizetnünk.
3. A legális szoftvereknek nincs semmilyen előnyük, „csupán” az, hogy törvényesek.
4. Ha valaki nem üzleti célú felhasználásra másol le magának egy kereskedelemben forgalmazott programot, akkor nem sérti a szerzői jogokat.

19
Melyik állítás a helyes a kereskedelemben forgalmazott programokkal kapcsolatban?

1. A „fizetős” számítógépes programokat általában a magánszemélyeknek is meg kell vásárolniuk, nem csak a cégeknek.
2. A szoftveres copyright-ot nem kell komolyan venni; hiszen úgyis „mindenki” másolja magának a programokat.
3. Ha egy cég megvásárolt egy programot, akkor azt általában szabadon átadhatja másoknak.
4. Megsérti a szerzői jogokat az, aki legális programja telepítőlemezeiről másolatot készít.

20
A szoftver másolása nem minden esetben sért szerzői jogokat. Jelölje meg ezeket az eseteket!

1. Az internetről letöltött anyag (például program, szöveg, kép) másolása, majd felhasználása sohasem sért szerzői jogokat.
2. A szabad szoftverek (free software) másolhatóak.
3. Ha a szoftvert megvásároltuk, akkor azt egy példányban lemásolhatjuk (biztonsági másolat).
4. Aki a szoftvert maga készítette, szabadon másolhatja.

21
Mi a különbség egy kereskedelemben forgalmazott szoftver legális és illegális használata között? Jelölje meg a helyes választ!

1. A program illegálisan csak egy számítógépen használható, míg legálisan hálózatban is működik.
2. A legális szoftver be van jelentve a BSA-nál, az illegális nincs (BSA – Business Software Alliance).
3. A legális szoftver használóját megilleti a gyártó cég által nyújtott terméktámogatás, az illegálisét nem.
4. Felhasználó szempontjából semmi különbség nincs.

22
Miért fizetnek a felhasználók a kereskedelemben forgalmazott szoftverekért, amikor másolhatják is azokat? Jelölje meg az igaz állítást!

1. Hogy békén hagyja őket a BSA (Business Software Alliance).
2. Hogy békén hagyja őket az APEH.
3. Azért, mert kereskedelemben forgalmazott jogtiszta szoftvert csak vásárolni lehet, és a jogtiszta szoftver illegális másolását a törvény bünteti.
4. Hogy békén hagyja őket a rendőrség.

23
Miben különbözik a kereskedelemben jogtisztán vásárolt program használata az illegálistól? Jelölje meg az igaz állítást!

1. Aki jogtisztán vásárolt programot használ, nem követ el törvénysértést.
2. Semmiben.
3. A jogtisztán vásárolt program nehezebben sérül.
4. A jogtisztán vásárolt programhoz minden esetben jár terméktámogatás.

24
Kit véd és mitől a programok szerzői joga? Jelölje meg az igaz állítást!

1. A felhasználót a program sérülésétől.
2. A terjesztőt az esetleges programhibák következményeitől.
3. A terjesztőt a BSA-val szemben.
4. A készítőt a jogtalan felhasználással szemben.

25
Hogyan magyarázná el a szerzői jogok és a szoftverek kapcsolatát? Jelölje meg, melyik az igaz állítás!

1. A szoftver készítőjét mint egyedi termék (mű) létrehozóját szerzői jog védi.
2. A szoftver készítőjét csak akkor illeti meg szerzői jog, ha a szoftvert levédeti.
3. A szoftver készítőjét nem, csak a terjesztőjét illeti meg szerzői jog.
4. A szoftver beszerzőjét illeti meg a szerzői jog.

26
Jelölje meg, mik sértik a szerzői jogokat a kereskedelemben forgalmazott szoftverek esetén?

1. A saját célú, biztonsági másolat készítése.
2. A másik személy számára történő másolás.
3. Az engedély nélküli sokszorosítás és értékesítés.
4. A szoftver módosítása.

27
Mely állítások helytállóak az internetes letöltésekkel kapcsolatban?

1. Törvényes az internetről saját szórakozás céljára zeneszámot letölteni.
2. Törvényes az internetről letöltött zeneszámot a barátunknak CD-re írva továbbadni.
3. Az internetről saját szórakozás céljára törvényesen tölthetünk le irodalmi műveket.
4. Az internetről saját szórakozás céljára törvényesen tölthetünk le képeket.

28
Melyik állítás a helyes a szerzői jog alkalmazásáról?

1. A szerzői jogvédelem alá tartozó, saját részünkre vásárolt jogtiszta szoftverről szabad biztonsági másolatot készíteni.
2. A szerzői jogvédelem alá tartozó, saját részünkre vásárolt jogtiszta szoftverről szabad biztonsági másolatot készíteni, s azt ismerősünknek átadni.
3. Az internetről letöltött tetszőleges képet felhasználhatjuk egy prospektus készítéséhez.
4. Az internetről letöltött tetszőleges képet felhasználhatjuk egy prospektus készítéséhez, ha megjelöljük a forrását.

29
Mely állítások helyesek a szerzői joggal kapcsolatban?

1. Az új számítógép-tulajdonosnak nem feladata vizsgálni, hogy a számítógépén lévő programok legálisnak tekinthetők-e vagy sem, az esetleges következményekért a forgalmazó felel.
2. Olyan, hogy ingyenes program nem létezik.
3. A shareware programok általában meghatározott ideig ingyen használhatók.
4. A kereskedelemben forgalmazott program felhasználását a licencszerződés szabályozza.

30
Sorolja fel a kereskedelemben forgalmazott jogtiszta szoftver tipikus ismérveit!

1. Licencszerződés van róla.
2. Vásárlási nyugta vagy számla mutatható fel.
3. Egy példány ára sohasem függ a megvásárolt darabszámtól.
4. Általában regisztrációs száma (kódja) van.

31
Egy esetleges szoftverellenőrzésnél általában mi igazolja egy kereskedelemből származó szoftver jogtisztaságát? Jelölje meg a helyes választ!

1. A licencszerződés, a regisztrációs kártya és a vásárlást igazoló számla.
2. Egy működőképes regisztrációs kód ismerete.
3. A szoftver telepített verziója.
4. A gyártó, illetve terjesztő adathordozója.

32
Milyen tiltó kitételek találhatók a kereskedelemben forgalmazott legtöbb szoftver licencszerződésében a program használatával kapcsolatban?

1. A kód visszafejtése tilos!
2. A vásárolt programot legfeljebb két embernek adhatja tovább!
3. A program vagy bármely részének engedély nélküli lemásolása, majd tovább adása jogtalan!
4. A program beállításait egyénileg testre szabni és módosítani tilos!

33
Milyen körülmények ébreszthetik fel bennünk a gyanút, hogy egy legálisan vásárolni kívánt számítógépes program talán mégsem legális?

1. Nincs regisztrációs kártya vagy fénymásolt.
2. A regisztrációs számot (kódot) csak egy „fecnin” adják át.
3. A programot másolt adathordozón adják át.
4. A kereskedő nem akar számlát adni.

34
Jelölje meg, mik nem sértik a szerzői jogokat a kereskedelemben forgalmazott szoftverek esetén?

1. A másik személy számára történő másolás.
2. A saját példány törlése.
3. Az érvényes licencszerződéssel való használat.
4. A szoftver módosítása.

35
Mely állítások igazak a „végfelhasználói engedéllyel” kapcsolatban?

1. A programok általában használhatók a végfelhasználói engedély elfogadása nélkül is.
2. A végfelhasználói szerződés elolvasására rendszerint egy-egy alkalmazás telepítésekor nyílik lehetősége a felhasználónak, és a telepítés folytatása az elfogadását jelenti.
3. Az EULA jelentése „End User Licence Agreement”, azaz „Végfelhasználói Licenc Szerződés”, vagy másképp „Végfelhasználói engedély”.
4. Előfordul, hogy a gyártók a végfelhasználói engedélyben a felhasználó érdekeit sértő feltételeket írnak le (például a termék használata maga után vonja a felhasználó gépének felügyeletét).

36
Melyik válasz a mondat helyes befejezése? A freeware program azt jelenti, hogy a program…

1. ingyenes, általában szabadon terjeszthető és gyakran korlátozás nélkül használható.
2. csak kereskedelemben kapható.
3. csak egyetlen gépen használható
4. szabadon terjeszthető és korlátozással használható.

37
Melyik válasz a mondat helyes befejezése? A shareware program azt jelenti, hogy a program…

1. szabadon terjeszthető és korlátozás nélkül használható.
2. csak kereskedelemben kapható.
3. csak egyetlen gépen használható.
4. valamennyi ideig ingyenes, általában szabadon terjeszthető és gyakran csak korlátozással használható.

38
Mely állítások igazak a shareware programokról?

1. Általában szabadon másolhatók.
2. Általában rendszeres vagy üzleti célú használat esetén díjat vagy részesedést kell fizetni.
3. Egy megadott idő letelte után a végleges használatukhoz regisztráltatni kell, illetve meg kell vásárolni.
4. A shareware programok mindig nyílt forráskódú szoftverek.

39
Mely állítások igazak a freeware programokról?

1. Általában szabadon másolhatók.
2. Gyakran üzleti célra is használhatók ingyenesen, korlátlan ideig.
3. Egy megadott idő letelte után a végleges használatukhoz regisztráltatni kell, illetve meg kell vásárolni.
4. A freeware programok mindig nyílt forráskódú szoftverek.

40
Mely böngészőprogramok tölthetők le és használhatók ingyenesen?

1. Mozilla Firefox
2. Netscape Browser
3. Internet Explorer
4. Opera

41
Melyik ingyenes a következő alkalmazások közül magánhasználatra és üzleti célra egyaránt?

1. Microsoft Office
2. Corel WordPerfect Office
3. Lotus SmartSuite
4. OpenOffice.org

42
Mely állítások helyesek a szabad szoftverrel (free software) kapcsolatban?

1. A szabad szoftver bármilyen célra felhasználható.
2. A freeware és a „szabad szoftver” elnevezések ugyanazt jelentik.
3. Szabadon másolható, továbbadható és terjeszthető termék.
4. Lehetőség van a szoftver működésének szabad tanulmányozására és módosítására is.

43
Mely állítások helyesek a shareware programokkal kapcsolatban?

1. A shareware programok általában meghatározott ideig ingyen használhatók.
2. A shareware program készítője általában egy megadott idő letelte után valamilyen díjat vagy a haszonból való részesedést kér a felhasználótól.
3. A freeware és a shareware elnevezések ugyanazt jelentik.
4. A szerver és a shareware elnevezések ugyanazt jelentik.

44
Mely állítások helyesek a freeware programokkal kapcsolatban?

1. A freeware és a „free software” (szabad szoftver) elnevezések ugyanazt jelentik.
2. A freeware programok szabadon másolhatók, de általában zárt forrású szoftverek.
3. A freeware olyan, a szerzői jog által védett szoftver, amely ingyen használható, tetszőlegesen hosszú ideig.
4. A freeware felhasználási módja gyakran korlátozott például otthoni, tudományos vagy nem üzleti használatra.

45
Felmerült Önben a gyanú, hogy cége nem tiszta forrásból szerezte be szoftvereit. Hogyan ellenőrizheti ezt, ha Önnek ez a feladata? Jelölje meg, mely állítások helyesek!

1. Megkérdezem szóban a főnököt.
2. Ellenőrzöm a licencszerződéseket, mert lehet, hogy a szoftver freeware, shareware, szabad szoftver vagy nyílt forráskódú szoftver kategóriába esik.
3. Amennyiben kereskedelemben forgalmazott szoftverről van szó, általában licencszerződésnek, regisztrációs kártyának és a vásárlást igazoló számlának is kell lennie, ezt ellenőrizhetem.
4. Bizonytalan helyzetben meg lehet kérni a BSA-t, hogy segítsenek a szoftverlegalizáltság ellenőrzésében, a nem legális szoftverek eltávolításában, illetve szoftverek legális beszerzésében.

46
Mik az adatvédelmi törvények céljai? Jelölje meg a helyes megállapításokat!

1. A természetes személyek személyes adatainak védelme, az egyén információs önrendelkezésének biztosítása a cél.
2. A szerző által készített mű védelme.
3. Az adatvédelmi jog azon jogszabályok összessége, amelyek meghatározott személyekkel összefüggésbe hozható adatok (személyes adatok) kezelésének rendjére adnak előírásokat.
4. Az adatvédelmi törvények célja mindössze az, hogy az adatok technikai védelmét szabályozzák, hiszen csak ennyi az „adatvédelem”.

47
Mi rögzíti alapvetően a személyes adatokhoz való jogot (data protection)? Jelölje meg a helyes választ!

1. Miniszterelnöki rendelet.
2. Alkotmány.
3. Adatvédelmi szabályzat.
4. Bírósági határozat.

48
Mikor lépett életbe Magyarországon az adatvédelmi törvény?

1. Soha, mert nincs ilyen.
2. 1992-ben, az alkotmánybírósági határozat után egy évvel megszületett a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv.
3. 1963-ban.
4. Most van előkészítés alatt.

49
Szabályozza-e az adatvédelmi törvény a személyes adatok kezelését? Jelölje meg a helyes állításokat!

1. Nem, mert azt bárki szabadon felhasználhatja.
2. Igen, az adatkezelőre kötelezettségeket ír elő. Ennek része a fizikai adatvédelem.
3. Csak az egyén kötelezettsége a személyes adatainak védelme.
4. Az adatkezelők személyes adatokat csak a személyek beleegyezésével szerezhetik meg, tárolhatják és dolgozhatják fel. A törvény kivételes esetekben elrendelhet kötelező adatkezelést (például bűnüldözés, nemzetbiztonság).

50
Köteles-e az adatgyűjtő tájékoztatni az adatszolgáltatót a személyes adatainak felhasználásáról? Jelölje meg a helyes választ!

1. Igen.
2. Nem.
3. Csak kérésre.
4. Csak abban az esetben, ha azt bírósági határozat rendeli el.

51
Töröltetheti-e az egyén a személyes adatait a különböző adatbázisokból? Jelölje meg a helyes választ!

1. Igen, minden adatbázisból.
2. Nem, semelyik adatbázisból.
3. Azokból az adatbázisokból kérhető a törlés, amelyeket nem törvényi előírás miatt hoztak létre és üzemeltetnek.
4. Az állami jellegű adatbázisokból igen.

52
Mely helyeken találkozhatunk személyes adataink számítógépes tárolásával?

1. Háziorvosunknál.
2. A sarki fűszeresnél, ahol beleegyezésünkkel bekerültünk a nyilvántartott vevők közé.
3. Az Állami Népességnyilvántartó Hivatalban.
4. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalban.

53
Kik őrködnek az adatvédelmi törvények betartása felett? Jelölje meg a helyes válaszokat!

1. APEH
2. Adatvédelmi Biztos
3. Külügyminisztérium
4. Alkotmánybíróság

54
Milyen feladatokat lát el a következők közül az Adatvédelmi biztos?

1. Az adatvédelmi biztos figyelemmel kíséri a személyes adatok védelmének, a közérdekű adatok és a közérdekből nyilvános adatok nyilvánossága érvényesülésének feltételeit.
2. Az adatvédelmi biztos a jogellenes adatkezelés észlelése esetén az adatkezelőt az adatkezelés megszüntetésére szólítja fel.
3. Az adatvédelmi biztos tájékoztathatja a nyilvánosságot a jogellenes adatkezelés (adatfeldolgozás) tényéről.
4. Elősegíti a személyes adatok kezelésére és a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó törvényi rendelkezések egységes alkalmazását.