Bevezetésként hosszadalmas magyarázat következik: szeptember 19-én Budapesten az ELTE TTK Kari Tanácstermében részt vettem a „MTMI területek fejlesztése kisiskoláskorban” országos szakmai műhelykonferencián (seregszemlén). Gimnáziumi tanár létemre hogy keveredtem oda? Na itt jön a szeretet. A programszervezők között ugyanis ott szerepelt az a Csiszár Imre tanárúr, aki a Szegedi Regionális Természettudományos Diáklaboratórium (C) egyik alapítója, és mai napig természettudományos tehetséggondozója és tudománynépszerűsítője – személyes jó ismerősöm. Az érdeklődésem oka az, hogy a Selye János Diáklaborhálózat fenntartása pályázat keretében természettudományos játszóházat alakítottunk ki és működtetünk a gimis biolaborban.
Egy kis intermezzo: mindig is irigyeltem ezt a markáns megnevezést: SZeReTeD. Sajnos, ha összerakom a Sárvár Járási Természettudományos Diáklabor megnevezést betűszóvá: SárJár TeDi , az elég bizarrul hangzik. Ötletek?
A témára visszatérve: a nyitó gondolatok után (Csiszár Imre Szeged, Jenei Péter Budapest, Kilián Balázsné dr. Raics Katalin Pécs, Molnár Milán Győr) „A kisiskoláskori természettudományos gondolkodásfejlesztés jelentősége és lehetőségei” – címmel Dr. Korom Erzsébet, SZTE Neveléstudományi Intézet tanszékvezetője tartott előadást. Eztán sorjáztak a „jó gyakorlatok”: a kisvárdaiak a „varázsdobozukkal”, a SzA a négyzeten (Szabó Szabolcs Alapítvány) ovilabor-sulilabor kezdeményezése, a SZeReTeD „titkok padlása”, a Mobilis Interaktív Élményközpont kisiskolásoknak szóló foglalkozásai, a MTA -SZTE Természettudomány Tanítása Kutatócsoport „Kísérletezni jó!” programja, a MTA-DE Korai Természettudomány-tanulás Kutatócsoport „Integrált természettudományos szemlélet megalapozása” próbálkozása. Véleményem szerint mindegyik ragyogó elképzelés, de a varázsdobozt kézben tartva elhatároztam, ki is fogom próbálni, próbáltatni a laborba érkező alsósokkal. Ebben a dobozban ráadásul „nemcsak” a természettudományos gyakorlatok, hanem (QR-kóddal támogatva) a magyar népmesék is „benne vannak”…
Szünet után a MTMI területek oktatásáról az általános iskolában helyzetképét vázolták az előadók. Kívülállóként hallva: ott sem fenékig tejfel a tanítás. Ezt beszélgetések követtek a gyermekkori természettudományos tudásszerzés elősegítéséről. Abban a szerencsében volt részem, hogy a kémiatanítás (immár nyugdíjas) nagyasszonyával, Fodor „Csempész” Erikával kerültem egy asztalhoz. Ő volt az, aki saját fejlesztésű – laborunkban mind a mai napi rendszerbe állított – csempekísérleteket fejlesztett. Úgy jegyzeteltem. hogy csak égett a kezem alatt a füzet…
Mindent összevetve rendkívül hasznos volt ez a workshop: a varázsdoboz munkafüzetét már le is töltöttem (https://www.tankonyvkatalogus.hu/tankonyv/OH-TER14GY). A „tündérrózsás” kísérletet, vagy a lávalámpát (amelyhez a Mátyást megvendégelik – című mesét is társítani lehet). Búcsúzóul Álljon itt a 2. osztályos olvasókönyv QR-kódja: