Osztályfőnök: Haraszti Zsolt
Létszám: 28 fő
Balogh Virág, Baranyai Ákos, Boda Miklós, Cséve Nikolett, Diószegi Bálint Soma, Ebenspanger Elena, Falka Zoé, Glavánovics Réka Andrea, Grau Gergő, Hajdu Hunor, Horváth Borka Liza, Horváth Dominik, Illés Ádám, Joó Eszter, Juga Noémi, Kálmán Dávid, Kovács Máté, Kozonics Alíz Jázmin, Likaj Klementina, Nagy Amália, Németh Anna, Pál Kata Zoé, Polgár Zsüliett Anna, Rahnefeld Max, Rampfl Lénárd Gábor, Stefanics Benett, Velekey Mira, Zentai Dominik
Kitűnő: Boda Miklós, Németh Anna
Jeles: Kovács Máté, Pál Kata Zoé
Tantárgyi dicséretek:
Angol nyelv: Boda Miklós, Stefanics Benett
Német nyelv: Boda Miklós, Stefanics Benett
Történelem: Boda Miklós, Kovács Máté
Ének-zene: Ebenspanger Elena, Falka Zoé
Testnevelés: Horváth Borka Liza
Osztálykirándulás a Velencei-tóhoz
Az osztály életében az egyik legfontosabb és legjobban várt közösségi programra május 15–16-án került sor. Úti célunk a Velencei-tó, azon belül is az agárdi Pákász Tanya Üdülőház és Kemping volt, amely ideális és gyönyörű, zöld környezetet biztosított a csapatépítéshez.
Első nap:
Az indulás és a kalandos vízi programok
A kirándulás péntek reggel indult a sárvári vasútállomásról. A diákok előrelátóan előre megváltott országbérlettel érkeztek, így a székesfehérvári átszállással tervezett utazás zökkenőmentesen és pontosan zajlott. Fél tízre megérkeztünk a szálláshelyre, ahol a gyors szobafoglalás és a sátrak felállítása után azonnal kezdetét vette az aznapi program.
A délelőttöt egy pörgős számháborúval indítottuk, ami kiválóan megmozgatta a társaságot, különösen azon tanulókat, akik a liget sűrűjébe és a csalánok közé is bemerészkedtek, így a jó hangulat adott volt. Az egyénileg hozott ebéd elfogyasztása után a vízpart felé vettük az irányt.
Délutánra az időjárás átírta a terveinket: a tavon érvényben lévő másodfokú viharjelzés miatt a tervezett sárkányhajózás sajnos elmaradt. Nem estünk kétségbe, a programot gyorsan átszerveztük, és helyette motoros kishajóútra indultunk. Bár az idő rendkívül hidegre fordult és az eső is eleredt – emiatt a tó gazdag élővilágából is kevesebbet láthattunk –, a diákok fegyelmezetten és jókedvűen viselték a zord körülményeket. A fázós vízi kaland után mindenkinek jól esett visszatérni a szállásra.
Közösségépítés a tűz körül
Az este igazi csúcspontja a közös bográcsozás volt. A vacsora elkészítése valódi csapatmunkává alakult: a diákok mindannyian kivették a részüket a feladatokból. A főzés olyan jól sikerült, és a bográcsos étel olyan finom lett, hogy a bőséges adagból még másnap reggelire is jutott. Az est hátralévő részét kötetlen játékokkal, beszélgetésekkel és nagy csatákig menő asztaliteniszezéssel töltöttük.
Második nap:
Kerékpártúra és hazatérés
Szombat reggel az egyéni reggelit követően vezetett kerékpártúrára indultunk a Velencei-tó körül. A szervezett túra során kényelmes, lassú tempóban haladtunk, sok megállót beiktatva, így lehetőségünk nyílt alaposan megtekinteni a környék legérdekesebb kulturális és természeti látnivalóit. Az össztáv 31 km lett, amelyet picivel több mint 3 óra alatt teljesítettünk.
Bár a két nap során végig esőre álló, csapadékos időnk volt, hatalmas szerencsénkre a szabadtéri programok (a számháború és a biciklitúra) alatt pont elállt az eső, így ezeket szárazon tudtuk teljesíteni. A hideg, esős időjárás és a tó aktuálisan alacsony vízállása miatt a strandolás, fürdés most teljesen elmaradt, de az élményekből is sem volt hiány.
A kirándulás végére is jutott egy kis izgalom: a hazautazás során a vonat jelentős késése miatt először mindannyian megijedtünk, hogyan jutunk haza. Szerencsére a helyzet gyorsan megoldódott, mivel a MÁV egy különbuszt biztosított az osztályunk részére, amely közvetlenül és biztonságban hazahozott bennünket Sárvárra.
Összegzés
A kirándulás maximálisan elérte a célját. Az osztályközösség az időjárási nehézségek ellenére is nagyszerűen vizsgázott: a közös főzés, a kényszerű programváltozásokhoz való rugalmas alkalmazkodás és a közös játékok mind közelebb hozták egymáshoz a tanulókat. Élményekkel és pozitív közösségi tapasztalatokkal gazdagodva tértünk vissza Sárvárra.
Haraszti Zsolt |
