« 2020. október »
H K Sz Cs P Sz V
      1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31
Tinódi Gimnáziumért Alapítvány Kréta - elektronikus napló High-tech Biolabor
A+ A-
...még a nyelv él, él a nemzet is! /Kresznerics Ferenc/
Koltai Jenő előadása Kresznerics Ferenc életéről és pályájáról
Koltai Jenő előadása

A magyar nyelv hetében, április 27-én, iskolánk dísztermében tartott előadást népes hallgatóság előtt Koltai Jenő esperes-plébános, Jenő atya, Kresznerics Ferenc életéről és munkásságáról.

Kresznerics Ferenc Kazinczy és Berzsenyi kortársa volt, a magyar felvilágosodás egyik polihisztora: tíz nyelven beszélt, matematika professzor volt, nyelvész, aki szépen zongorázott, rajzolt, méhészkedett, dalgyűjteményt állított össze, kiemelkedő értékű éremgyűjteménnyel rendelkezett, és nem utolsó sorban pap volt.

Jenő atya elmondta, hogy Kresznerics Ferenc 1776-ban született Iváncon egy „jobbágyértelmiségi” családba. Tanulmányait Szombathelyen, Sopronban, Pozsonyban végezte. Már itt megírta , 1790-ben, a Magyar Nyelvkönyvet, amely egyik legfontosabb műve. A nyelvkönyv egyik fejeztében alapozza meg az általa „ gyökér-rend”- nek nevezett elméletét. Az a meglátása, hogy minden magyar szó egytagú eredetből származik,és a ragozás következtében bővül.

Később pappá szentelik,  majd gimnáziumban matematikát tanít, és a matematikához 3 tankönyvet is ír. Tanári ars poeticája volt, hogy a diákokat nem kell kényszeríteni az ismeretek elfogadására, hanem tapintattal kell rávezetni a minél több és mélyebb tudás megszerzésére. Tanítványaihoz való viszonyáról álljon itt egy idézet tőle, melyet egy évnyitó beszédben mondott el, s melyet a MTA Könyvtára is őriz:

„Hogy milyen érzülettel  viseltetem szeretett tanítványaim iránt, arról nem kell mit mondanom: szeretem valamennyit., és  ha bármelyiküknek segíthetek, azt semmi okból el nem  mulaszthatom. A dolgok természete is azt kívánja meg, hogy ahol nagyobb szorgalmat látunk, azokat kiemeljük.”

Majd elkészíti a „Magyar Köz- mondások” 6 kötetét, mely később O. Nagy Gábor számára fontos forrássá vált. Ezután Ságra kerül a plébániára, ahol 20 évet tölt el papi szolgálatban. 1827-ben látott napvilágot a Magyar Helységek nevei, mely helytörténeti szempontból igen fontos mű. Végül a legérettebb műve 1832-ben kerül nyomtatásra: Magyar szótár gyökérrenddel és deákozattal.

Kresznerics Ferencet méltán nevezhetjük tehát a magyar felvilágosodás kiemelkedő alakjának, hiszen életében még a Magyar Tudós Társaság is tiszteletbeli tagjai közé választotta.