« 2020. június »
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30
Tinódi Gimnáziumért Alapítvány Kréta - elektronikus napló High-tech Biolabor
A+ A-
Tizedik túra - Déli-Bakony

Időpont

2006. szeptember

Résztvevők

Győrfy Kitti 9.B, Ferencz Zoltán 12.C, Gaál Violetta 11.B, Kuti Melinda 11.A, Balassa Viktor 11.A, Molnár Tamás 11.A, Kurcsics Fanni 11.C, Süle Ádám 11.C, Simon Ferenc, Horváth Norbert 9.B, Bongyi 10.C, Rácz Roland 10.D, Szalai Erika, Vígh Viktor

Útvonal

Sárvár-Ajka-Úrkút-Nagyvázsony-Tapolca-Sárvár

  

Részletes útvonal turistajelzésekkel

Alsócsinger től K+, majd K Úrkútig. Úrkúttól K-en Kabhegyig. Kab-hegytől K, majd K+ a Kinizsi- várig. Majd újra K a Tálodi kolostorig.

Védett területek

 

Képek

Fényképalbum --

Élménybeszámoló

A szokásos időpontban - szeptember végén - újra túlélőtáborba jöhetett a gimnáziumból minden olyan vállalkozó kedvű diák, aki szereti a természetet és nem fél egy kis hátizsákos gyaloglástól.

Pénteken az Ajka melletti Alsócsingerről indult a túra. Rövid gyaloglás után az ajkai Bányászati Múzeumhoz értünk. (Az Ajka környéki barnakőszenet 2004-ig bányászták.) Először azt gondoltam, valahol itt fogunk aludni, de a "helyi erők" az őszi jó időt kihasználva nagy dajdajozást csaptak, úgyhogy inkább beljebb vonultunk a Bakony sűrűjébe. Kb. negyedórás séta után a Jószerencsét-forrás mellett találtunk sátorhelyet. Sajnos a forrásban nem volt elég víz, így jól jött az ásványvíz, amit még Ajkán vettünk. Hajnalban csak a szarvasok (és Joker) bőgését lehetett hallani. Reggeli után nekivágtunk a túrának. Ugyanazzal a lendülettel el is vesztettük a turistajelet. Pontosabban az erdészek lefestették a jeleket, így nehéz volt rájuk akadni. Már azt hittem, a GPS-t használva, toronyirányt kell mennünk Úrkútra. Hála Istennek, másfél órás keresés után rátaláltunk a jelekre. A késés behozása érdekében gyorsabbra vettem a tempót. A Macska-lik barlangocskánál megállva vettük észre, hogy a csapat fele eltűnt. Némi ordítozást és visszarohanást követően már teljes létszámmal érkeztünk Úrkútra. Itt megnéztük a Csárdahegyi Őskarsztot. Az egykori mangánbányászat által feltárt trópusi karsztos terület nagyon érdekes, megérte a kitérőt. Innen egyenesen felkaptattunk a Kab-hegyre (599m), a Déli-Bakony legmagasabb, bazaltból álló csúcsára. Ekkor már a lábaink és a vállaink igencsak jelezték: az energiánk fogytán van. Szerencsére egy nyílegyenes úton viszonylag gyorsan elértük Nagyvázsonyt. A falu mellett egy Pálos kolostorromot kellett megtalálnunk, ugyanis itt terveztük az alvást. Ekkor már jócskán sötét volt és a köd is leszállt. Nagyon figyeltük a jeleket, mert már nem szerettünk volna eltévedni. Mindenki nagyon fáradt volt. Egyszer csak a ködből furcsa emlékhely bontakozott ki. Három fát mintha összehajlítottak volna. Alatta furcsa eszközöket találtunk. Mindenkiben felrémlett az Ideglelelés c. film. No megérkeztünk! Itt alszunk!- mondtam. A fáradság és a meleg vacsi elfeledtette velünk a horrorfilm történéseit és igen jót aludtunk! Másnap az elmaradhatatlan patakban fürdés következett, majd a reggeli után frissen megnéztük a kolostor romjait és visszamentünk Nagyvázsonyba. A vár melletti parkban napozgattunk, ebédeltünk. Összegezve elmondhatom, hogy tipikus túlélőtábor volt: eltévedéssel, barlanggal, forrással, csúccsal, várral, kolostorokkal, feltört lábakkal, élményekkel!