« 2019. november »
H K Sz Cs P Sz V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30
Tinódi Gimnáziumért Alapítvány Kréta - elektronikus napló High-tech Biolabor
A+ A-
Hetedik túra - Karancs, Medves

Időpont

2005. április

Résztvevők

Szalai Erika 13.T, Csoknyai Edina 11. N, Mészáros Richárd 12. N, Büki Albert 12. N, Ferencz Zoltán 10. C, Fülöp Nándor 12. C, Simon Ferenc, Fülöp Ákos, Vígh Viktor

Útvonal

Sárvár-Budapest-Hatvan-Salgótarján-Somoskőújfalu-Salgótarján-Hatvan-Budapest-Sárvár

Részletes útvonal turistajelzésekkel

A salgótarjáni strandtól Pr, a Kercseg laposnál S+. Vissza a Pr-re a Karancs csúcsáig. A Karancs-nyeregtől S Somoskőújfalun át a kemencéshegyi alagútig. Át Somoskőig a P-on. Onnan P+ Salgóbányáig. Onnan P+, majd PL a Salgóvárhoz. A vártól SP+ a Bodzás-forrásig, majd S Somoskőújfaluig.

Védett területek

Karancs-Medves Tájvédelmi Körzet (a Bükki N. P része)

Képek

Túlélőtúra - Karancs

Élménybeszámoló

Május elején isteni túránk volt. Fent lehettünk a "Nógrádi Olymposzon"! Nógrád megye megyeszékhelye csodálatos természeti környezetben lévő igazi iparváros. Igyekeztünk minél gyorsabban kikeveredni belőle. A táborhely felé kaptatva (persze vaksötétben, felfelé) találkoztunk sátrazókkal. Ez már a hetedik túlélő túra, de eddig hasonszőrűekkel soha nem találkoztunk. Kiderült, másnap teljesítménytúra lesz ("Karancs 50") és ők a fővárosból érkeztek. Reggel elsőnek akartak indulni. Jóéjszakát kívántunk egymásnak és megkerestük a helyünket a Kercseg-laposon. Sajna a legjobb hely már foglalt volt. A "helyi erők" szalonnáztak, az ételt tetemes borral leöblítve. Reggel négyig hangoskodtak. Négytől a madarak "őrjöngése" következett. Hajnalban, mint valami vezényszóra, egyszerre kezdtek dalolni a madarak. Elég korai ébresztő ez egy ilyen éjszaka után. Reggel reggeli, sátorfaszedés és irány az andezitből álló "Nógrádi Olymposz"! (A nógrádi emberek így nevezik a Karancsot. De van itt még "Palóc Grand Canyon" - ez a Páris-patak szurdoka, a "Magyar Pompei" pedig az ipolytarnóci ősleleteket jelenti. Hát, már csak ilyenek a palócok.) A Karancs kiérdemli a nevét. Igen zúzós a hátizsákkal felfelé. Többször kellet pihenni, mire felértünk. A kilátóból viszont nagyon szép panoráma tárult elénk. Két vár is kiválóan látszott. A somoskői és a salgói. A szájtáti után még átmentünk egy méterre Szlovákiába, ugyanis a határon van a csúcs. Aztán irány a vár. Hogy melyik? Természetesen a somoskői. Aki idáig vándorol, nemcsak a kiemelkedő bazaltcsúcsra épített, szépen helyreállított várat nézheti meg, hanem egy igazi földrajzi kuriózumot is talál. A bazalt érdekes, hatszögletes bazaltorgonái szinte kidőlnek a hegyből. Az alatta lévő kőtenger szintén csemege. A várhoz zsákok nélkül mentünk. A padokon ülő nénikre bíztuk, akik - mint a nógrádiák általában - nagyon kedvesek és segítőkészek voltak. A Medves-bazaltfennsíkján már rövidítettünk, mert kezdtünk kitikkadni a koranyári melegben. Salgóbányán áthaladva a Salgó várára épphogy felhúztuk magunkat. Fent jól esett a csúcscsoki. Nyolcfelé járt már az idő, mikor még egy utolsó fényképet készítettünk a lenyugvó nap fényében a Karancsról és a Somoskői várról. A sátorhelyünknél, a Bodzás-kútnál (egy sípályán) csak úgy tobzódtak az emberek. Bográcsozás, szalonnasütés stb. Csak reméltük, hogy nem maradnak reggelig. Fohászunk meghallgattatott, így itt már tényleg tudtunk pihenni. Reggel szokásos teafőzés, reggelizés, rohanás a vonathoz. Somoskőújfalun szálltunk fel és estére értünk haza.