« 2019. november »
H K Sz Cs P Sz V
        1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30
Tinódi Gimnáziumért Alapítvány Kréta - elektronikus napló High-tech Biolabor
A+ A-
Ötödik túra - Börzsöny

Időpont

2004. április

Résztvevők

Simon Ferenc 12.C, Szalai Erika 12.C, Lanczkor Tamás 12.B, Mészáros Richárd 11.N, Incze Péter, Székely Nóra, Víghné Szabó Melinda, Vígh Viktor

Útvonal

Sárvár-Budapest-Vác-Nógrád-Királyrét-Nagy-Hideg-hegy-Csóványos-Diósjenő-Vác-Budapest-Sárvár

Részletes útvonal turistajelzésekkel

Nógrádról KZ, majd Z Királyrétig. Királyrétről a K jelzésen, majd KO a Nagy-Hideg-hegyre. Onnan a KP a Csóványosig, majd a PO-ön, és P-n a Nagy-Mána felé. P jelzésen Királyházáig, majd onnan a S az Ördög-árkon keresztül A Cseszneki várig Csesznekről Z, majd S a Závoz parkolójáig, onnan S a diósjenői vasútállomásig.

Védett területek

Duna-Ipoly Nemzeti Park

Képek

Túlélőtúra - Börzsöny

Élménybeszámoló

Az április az 2004-ben igazán szeszélyre sikeredett, de ez sem lohasztotta a táborok állandó tagjait és a kezdőket a túrázástól. A ebben az évben újra a Börzsöny tette próbára a csapatot. Most visszafelé igyekeztük bejárni az első túra útvonalát. A gyenge 6 órás vonatút után, Nógrád büszke, felzászlózott, újonnan restaurált vára fogadott bennünket. Ekkor ment le a Nap. A bemelegítő gyaloglás sötétben, igen vizenyős, bokakifordítós, de sík terepen történt Királyrétig. Királyréten királyok voltunk, mert tiszta Szén-patak mellett tudtunk sátrat verni, vacsorázni. A csapat kezdő tagjai hibáztak! Nem tartották be a felszerelésre vonatkozó előírásokat és hálózsák nélkül, pokróccal próbálkoztak az alvással. Talán mondanom sem kell, hogy sikertelenül. Reggelre szétfagytak, úgyhogy az első reggeli busszal hazafelé vették az útirányt. Reggeli után a csapat megfogyva bár, de törve nem nézett szembe az esővel egészen a Nagy-Hideg-hegyig. A jó kis szintemelkedő miatt, fázni nem tudtunk! A hegy csúcsán lévő turistaházban pihentünk, ebédeltünk, felszerelést igazítottunk. A Csóványosra átvezető nyereg nem megy 800m alá. Az övezetességet itt nem könyvből tanulja vándor. Április 24-én február végi időjárás és növényzet fogadott bennünket. A hideg északi szélben, levelek nélküli fák között, a ködből, mint valami óriások tűntek elő a Börzsöny érdekes sziklatornyai (Szabó-kövek, Korona-kő). Ezeket a jégkorszak idején a külső erők hozták létre a legkeményebb vulkáni kőzetekből. A Csóványos (a Börzsöny legmagasabb csúcsa 938m) kilátójára felmentünk, de a felhők miatt semmit nem lehetett látni. Az éppen nyíló hóvirágok között, az eső elől menekülve gyorsan lebaktattunk a Kemence-patak völgyébe. Azaz gyorsak lettünk volna, ha régi forgatókönyv nem szólt volna közbe, és megint le nem szaladunk a jelzésről. A megszámlálhatatlanul sok foltos szalamandra úgy tűnt röhögve nézi, hogy bukdácsolunk kőről-kőre a járatlan terepen. A Rakottyás-patak völgyében kóborolva, hulla fáradtan, szinte minden lépés fájt. Minden jó, ha vége jó. Az utat megtaláltuk, és vele együtt pihenőhelyet a Tűzköves-forrással, patakkal, padokkal. Itt aludtunk. Vasárnap reggeli után "egy kis" betonút következett a Kemence-patak völgyében. Útközben sok párzó ezerlábút, egy vadászok által kibelezett vaddisznót, szél által meghajlított fákat, és a tavasz virágait csodálhattuk meg. Fáradtan, de szenzációs élményekkel tértünk Dósjenőre, ahonnan vonattal utaztunk haza.