Időpont

2003. szeptember

Résztvevők

Mészáros Richárd 11.N, Büki Albert 11.N, Kirschner László 11. N, Simon Ferenc 12.C, Szalai Erika 12.C, Fülöp Ákos, Incze Péter, Székely Nóra, Vígh Viktor

Útvonal

Sárvár-Várpalota-Tés-Csesznek-Veszprém-Sárvár

Részletes útvonal turistajelzésekkel

Tésről K+ a KO-ig, majd a K jelen a K-en Bakonynána felé. Bakonynánáról busszal Dudarra. Dudarról a P jelzésen az Ördög-árkon keresztül A Cseszneki várig Csesznekről Z, majd Z jelzés a Kőpince forrásig. A forrástól a P jelzésen a Porva-Csesznek vasútállomásig a Cuha-völgyében.

Védett területek

Balatonfelvidéki Nemzeti Park

Képek

Túlélőtúra - Bakony

Élménybeszámoló

A gyalogtúra Tésen indult, ahol a lemenő Nap fényében megcsodálhattunk a Tési -fennsík két gyönyörűen rendbe rakott szélmalmát. Tésről sötétben, lámpa mellett keresgéltük a jeleket a fán. Szerencsére megtaláltuk a Vadalmás-forrást. A sátorverés után vacsi következett, majd alvás. Már aki tudott, ugyanis a hajnal igen csípős volt kb. 3-5^oC, közben mindenféle erdei állat ott "üvöltözött" a sátraink előterében (legalábbis mi így érzékeltük). A reggeli didergést, mosakodás helyetti vakarózást (egy csepp víz nem volt a forrásban, sőt az egész hegységben), felváltotta az ámulat, hiszen a Bakony egyik legszebb szurdoka, az ún. Római-fürdő mellett sátraztunk. Rövid kajálás után gyaloggalopp Bakonynánán át Dudarra. Az utunk során Dudar és Csesznek között több látnivaló is akadt. Ezen a turistaútvonalon lehet elérni az Ördög-árkot (szurdokvölgy), a hasonló nevű barlanggal, amely a Bakony legnagyobb barlangja. A Cseszneki vár alatt, egy útszéli csapnál mosakodtunk először! A további gyaloglásra inkább a horror kifejezés az, ami leginkább ráillik. Először is, véresre törte több ember lábát a bakancs. Másodszor, véletlenül letérve a jelzésről, (ami sötétben könnyen előfordul) egy igen sűrű erdőben próbáltuk a helyes irányt megtalálni. Persze földrajzos tanárként így fogalmazok, de a diákok ott a helyszínen az eltévedtünk kifejezést használták. Akkor már néhányan annyira elfáradtak, hogy legszívesebben, ott a dzsungelben sátrat vertek volna. Hála Istennek kis keringő után megtaláltuk a Kőpince-forrást és a pihenőhelyet, egyszóval a Kánaánt (működő forrás, sátorhely, tűzrakó, csillagos égbolt). Az utolsó nap a Cuha-patak áttörése (szintén egy szurdok) mentén értük el a vasútállomást.