« 2019. június »
H K Sz Cs P Sz V
          1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
Tinódi Gimnáziumért Alapítvány Kréta - elektronikus napló High-tech Biolabor
A+ A-
A harmincnegyedik túlélőtúra: Nyugati-Cserhát

Időpont

2019. május 31-június 2.

Résztvevők

Vincze Lívia, Pataki Bálint, Horváth László, Szalai Erika, Horváthné Tischler Noémi, Horváth Péter, Ferencz Zoltán, Takács Attila, Vígh Viktor, Dr. Gidó Zsolt

Útvonal

Sárvár–Budapest–Aszód–Acsa–Nézsa- Keszeg-Ősagárd-Vác– Budapest–Sárvár

Részletes útvonal turistajelzésekkel

A Sinkar-horgásztótól a műúton Csővárig. Onnan piros vár jelzésen a romokig. Majd piros jelzésen Nézsára. Nézsáról sárga jelzésen Keszegre, majd jelzetlen földúton Ősagárdig. Innen kéken a Naszály csúcsára. A kilátótól sárga jelzésen a váci vasútállomásig.

Védett területek

Naszály Természetvédelmi Terület

Élménybeszámoló

Nyugat-Cserhát mészkőrögei

Kevesen, de lelkesen indultunk május végén Pest és Nógrád megye határához a Nyugat-Cserhát területére. Célpontunk két mészkőkibukkanás: a Csővár mészkőröge és a Naszály meghódítása volt. A MÁV istenei sajnos igencsak megtréfáltak bennünket, amikor Aszódon közölte a bakter, hogy ehhez a vonatpótló buszhoz nincs csatlakozás, csak két óra múlva. Így lett a naplementés sátorverésből éjféli. Amúgy a Brazilok c. filmből ismert Acsa faluban szálltunk le a vonatról, és bíztunk benne, hogy Jézuska segít nekünk jó sátorhelyet találni a Sinkar-horgásztó partján. Így is lett. A reggelit már napsütésben, a halőr házikója melletti padokon költöttük el. Innen hosszú, 25 km-es út várt ránk. Ennek a kezdeti szakaszán, a talpégető műúton jutottunk be Csővár faluba. Itt vizet vettünk magunkhoz és feldobtuk magunkat a várromhoz. A kiemelkedésről csodálatos panorámában gyönyörködtünk, és az élményt az éppen nyíló mészkősziklagyepek vadvirágjai fokozták. Innen Nézsán át Keszeg faluig jutottunk normál tempóban. Olyan sima, „lightos” túra volt. Keszegről már jelzetlen földúton haladtunk tovább, ami nem bizonyult teljesen jó döntésnek. Sokszor meg kellett állnunk, és jól el is fáradtunk a hosszú út alatt. Végül egy szimpatikus mezőn vertünk sátrat a Naszály tövében. Jól kipihentünk magunkat, majd reggel beugrottunk Ősagádra vízért, mert azt igencsak elfogyasztottuk út közben. A 652 m magas Naszály meghódítása következett. Úgy gondolom, hogy aki lenézi a magyarországi középhegységeket, az még nem mászott fel rájuk 20 kg-os hátizsákkal, 30 fokos hőségben, szinte 100%-os páratartalom mellett. Nagy nehezen, de azért felértünk a gerincre, ahol a hűs szél és a látvány máris jobb hangulatba repített bennünk. A hátizsákjainkat magukra hagyva lesétáltunk a Násznép-barlanghoz. Innen még egy jó kis kaptató a Naszály csúcskilátójához. A tövében ebédeltünk, aztán lesétáltunk Vácra. A déli kitettségű oldalon nagyon gyorsan fogyott a szint és egyre melegebb lett. A többnapos eső szinte csúszdává alakította az utat, így páran el is estek. Útközben napozó erdeisiklóra és éppen virágzó orchideára akadtunk. Nagyjából 2 óra alatt értük el a vasútállomást. Visszafelé ismét leküzdöttünk a magyarországi tömegközlekedés akadályait. Egy vonatkésés, egy metrópótló, egy spartan futás nagyzsákkal a Déliben felfelé a mozgólépcsőn, és valami csoda folytán elértük a vonatot. Fél tízre értünk Sárvárra.

A túra beszámolója a szokásos klisével ér véget: ha eljössz egyszer egy túlélőtúrára, akkor igen intenzív élményekkel fogsz gazdagodni! Pozitív vagy negatív, de nagyon intenzív élményekkel, ezt garantálom!

Vígh Viktor