« 2020. június »
H K Sz Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30
Tinódi Gimnáziumért Alapítvány Kréta - elektronikus napló High-tech Biolabor
A+ A-
Huszonötödik túlélőtúra: Észak-Cserhát
A nógrádi wellness

 

 

 

Időpont

2014. szeptember 12-14.

Résztvevők

Budai Balázs 9.A, Laczó Bettina 11.C, Lőke Anna 11.C, Takács Eszter 12.A, Sélley Máté, Horváth László, Horváth Norbert, Fülöp Ákos, Dr. Gidó Zsolt, Grodvalt Ottó, Takács Attila, Vígh Viktor

Útvonal

Sárvár – Budapest - Aszód – Bér – Becske – Aszód - Budapest- Sárvár

Részletes útvonal turistajelzésekkel

Bérről a Z+-on a Z-ig, majd onnan a béri andezitömlésig. Onnan visszafelé a Z-ön az elágazóig, majd tovább a szandai várig. A várnál a K-en. A jelzésekről letérve a Mária-forrásig. Onnan vissza a K-re, és azon le Becske-alsó vasútállomásig.

Védett területek

Novohrad-Nógrád Geopark: béri andezitömlés

Élménybeszámoló

A nógrádi wellness, azaz andezit-csúszdák és hippi tábor az esőben

Igaz, már túl voltunk az elmúlt 20 év legcsapadékosabb nyarán, de az égi áldás csak nem akart megszűnni szeptemberben. – A túra csak tartós eső esetén marad el – szoktam mondani a leendő résztvevőknek a szokásos megbeszélésén, de az idén ez másképp volt. A túrát nem tudtam hová elhalasztani, annak ellenére sem, hogy a meteorológusok jelentős csapadékot jósoltak erre a hétvégére is. Leporoltuk tehát a régi hegyi szöveget: „Nincs rossz idő, csak rosszul öltözött turista!” Esőre készültünk! Váltócipő, váltónadrág, esőkabát, nejlonzsák!

Este hét felé értük el Nógrád megye határát, amit akkor is észrevettünk volna, ha nem lett volna tábla, ugyanis a busz innentől kezdve mintha bombák által szaggatott útra tért volna rá. Itt nem a kátyút kell kerülgetni, hanem az aszfaltmaradványokat. Béren a buszsofőrünk által ajánlott helyen sátraztunk a falu határában. Jó hely volt. A csillagos ég és a szarvasbőgés kettőse mindenkit mély álomba ringatott. Másnap, reggeli után átvágtunk a falun és megindultunk a turistajelzésen a béri andezitömlés felé. Az utak szét voltak ázva, így a sárdagasztás gyorsan az életünk természetes részévé vált. Nagyjából egy óra múlva a célnál voltunk. Az Északi-Cserhátot a szakirodalom Teléres-Cserhátnak is nevezi, utalva itt a Mátra irányába mutató, a külső erők által felszínre került szubvulkáni formákra, a telérekre. Az üledékes környezetükből kiemelkedő gátszerű vonulatok itt több sorban helyezkednek el. A Bér község mellett található Nagy-hegy is egy ilyen telérnyaláb része. A kőbányászat során felszínre került ívelt andezitoszlopok igazi geológiai kuriózumok, mert egész Európában csak itt fordulnak elő. Az andezitcsúszdák mellett még szót érdemel a kőoszlopok aprózódásával keletkező gyönyörű törmeléklejtő és a hegy növényvilága. Ez utóbbit egy trópusi köderdőhöz hasonlító buja moha és páfrány (pl.: édesgyökerű páfrány, északi fodorka) vegetáció fémjelez. Természetesen sok fénykép készült itt, majd a szépen kivitelezett geológiai bemutatóhelyen megettünk egy csúcscsokit.

Az utunkat csúszkálva folytattuk tovább, előbb napsütésben, majd sajnos zuhogó esőben. A szandai várig elég monotonnak ígérkező úton egyszer csak fura dologra lettünk figyelmesek. A sárban friss, mezítlábas lábnyomok voltak! A zöld turistajelzést követve egyre több indiánsátrat láttunk, ahonnan füst gomolygott fel és ütemes dobszó hallatszott. Egy furcsa totemszerű alakzat mellett találkoztunk egy sráccal, aki elmondta, hogy egy nyári fesztivál után itt maradt (itt ragadt) szervezői partiba csöppentünk. Mint később megtudtuk, a mezítlábas, hippi ruhát viselő, rasztahajú fiúk és lányok jórészt külföldiek voltak és kb. nyolcszázan lehettek.

A woodstocki hangulatú helyet elhagyva egy kis esőszünetben megebédeltünk a földúton. A Szandai Várhegyet már tejködben értük el. A GPS segítségével ráleltünk esti táborhelyünkre, a Mária-forrás melletti mezőre. Gyorsan feldobtuk a campinggázainkra a leveseket, teákat. A vacsora után átmelegedve, száraz ruhában bújtunk a jó meleg hálózsákjainkba.  Este újra elkezdett esni és másnap reggelig meg sem állt. Szerencsére reggel azért ismét volt egy kis esőszünet, így le tudtuk szedni a sátrakat és felkészültünk a hegymászásra.

A szandai romvár tetejéről szinte az egész palócföldet be lehet látni, de sajnos nekünk ez most nem adatott meg. A felhőkből csak időnként rajzolódtak ki a szomszédos hegyoldalak. Itt is vannak andezitoszlopok, de nem olyan szépek, mint a Bér mellett lévők. A vártól lecsúsztunk a faluig, miközben láttunk egy csapat muflont és egy boszorkánygyűrűt (kör alakú gombatelep). Leérve Becskére kisütött a nap! A falu piacterén ebédeltünk és sütkéreztünk. A vonat pontosan jött és fél kilencre Sárváron voltunk.

Igaz, ez a túra elég extrémre sikeredett a sok eső miatt, de így is jól éreztünk magunkat a nógrádi wellness parkban, azaz akarom írni a Novohrad-Nógrád Geoparkban!

Ha eljössz egyszer egy túlélőtúrára, akkor igen intenzív élményekkel fogsz gazdagodni! Pozitív vagy negatív, de nagyon intenzív élményekkel, ezt garantálom!

Vígh Viktor
biológia-földrajz szakos tanár

 

További képek