Osztályfőnök: Vígh Viktor

Létszám: 32 fő

Alapi Péter Ákos, Anderle Alina, Baksay-Isopp Emma, Balogh Flóra, Bencsik Lili Dézi, Bognár Máté Gergely, Dőry Ádám Péter, Erdélyi Lili Adrienn, Fülöp Máté, Hancz Hanna, Haraszti Kincső, Horváth Csongor Péter, Horváth Réka Júlia, Káldi Botond János, Kiss Kata, Kozma Patrícia Katalin, Mórocz Bálint, Nagy András, Németh Dorina, Pipics Jázmin, Szabó Eszter, Szakály Kristóf, Temesi Mór, Tölgyes Soma, Vajda Mátyás, Varga Bence, Varga Izabella Lúcia, Varga Máté, Viganó Viktória, Vizi László, Vörös Rebeka

Kitűnő: Mórocz Bálint

Jeles: Bognár Máté Gergely, Dőry Ádám Péter, Fülöp Máté, Haraszti Kincső, Horváth Réka Júlia, Kiss Kata, Szakály Kristóf, Varga Izabella Lúcia, Viganó Viktória

Tantárgyi dicséret:

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Alapi Péter Ákos

Biológia-egészségtan: Bognár Máté Gergely, Haraszti Kincső, Horváth Csongor Péter, Mórocz Bálint, Varga Izabella Lúcia, Viganó Viktória

Földrajz: Bencsik Lili Dézi, Mórocz Bálint, Varga Izabella Lúcia

Testnevelés és sport: Haraszti Kincső, Viganó Viktória

A 10.A osztálykirándulásai

Kirándulás a Somlóra

2021.05.29. (szombat)

Vonatunk délben indult Sárvárról Somogyvásárhelyre, megérkezésünk után a hegy felé vettük az irányt. Útközben megcsodáltuk a tájat, amit főként a napsütésben zöldellő szőlősök tettek ki. A hegyre sétálás közben mosolygós lakosok, túrázók, mezei virágok színesítettek kirándulásunkat. Felérve a hegyre lepihentünk, beszélgettünk, majd neki álltunk ágakból nyársat faragni. Eközben páran fát kerestek és tüzet gyújtottak a sütögetéshez. A sültszalonna és sültvirsli elfogyasztása után a társaság egy része focizott, mások beszélgetettek, de mindannyian élveztük a friss levegőt. Mielőtt elindultunk volna lefelé a hegyről felmentünk a kilátóba, ahonnan a panoráma gyönyörű volt. Visszafelé még útba ejtettük Somló várát, egy tanösvényt és a bazaltorgonákat.

Elfáradva, élményekkel gazdagodva értünk haza.

Kirándulás a Tátikára és a Sarvaly-forráshoz

2021.06.12-13. (szombat-vasárnap)

Az idei második osztálykirándulásunk Sümegre és környékére vezetett. Tanár úr utasítására 8:45-kor a vasútállomáson kellett gyülekeznünk. Már korán reggel osztálytársaimmal, minden erőnket beleadva pakoltuk be, a vasútállomásnál váró furgonba a sátrazáshoz elengedhetetlen dolgainkat. Nem is kell mondanom, de a hűtőtáskák rogyásig megteltek mindenféle finomsággal, amik az esti sütögetéshez és pincepörkölthöz kellettek.

9:22-kor végre elindultunk vonatunkkal Sümegre. A vonaton ismételten tarot kártyák segítségével „jósoltunk ”annak, aki kérte. 10:18-kor megérkeztünk uticélunkhoz, ahol régi osztálytársunk várt minket és csatlakozott hozzánk, aminek mindenki borzasztóan örült. A vasútról besétáltunk a buszvégállomásig, itt kaptunk bő 1 órát, hogy mindent összevegyünk, amit még szeretnénk. Birtokunkba is vettük a legközelebbi kisboltot és Rossmannt. 11:40-kor indult buszunk Zalaszántó felé. Rövid kis utunk hasonlított egy enyhe hullámvasúthoz, ám legalább ezen a buszon volt levegő. Hidegkúti-majornál viszont véget ért vidámparki élményünk, ugyanis leszálltunk. Tanár úr rövid tájékoztatása és 2 liter rovarirtó spray után elindultunk felfelé a Tátika várához. Az út nem volt könnyű, viszont az a tudat, hogy megmásztuk a majdnem derékszögben elhelyezkedő kavicsos talajt, mindenkinek adott plusz erőt. Jó másfél óra után végre felértünk a várhoz, ahol csodálatos kilátás tárult elénk. Itt megpihentünk, ettünk, ittunk. Egyesek Tanár úrral felmásztak a várromra, ahonnan biztos még csodásabb kilátás tárult eléjük.

Pihenőnk és a vári látogatásunk után, elindultunk a Sarvaly-forráshoz. Útközben találtunk egy tavat, ami már inkább mocsárnak volt nevezhető. Itt egy hatalmas kidőlt fára felmásztunk majd fotózkodtunk is. Martos Veronika Tanárnővel énekeltünk útközben. Egy kanyarban megpihentünk, ahol elvesztettük pár perc erejéig a Tanár úrat, ugyanis egy barlangot keresett, amíg mi kifújtuk magunkat. Három órás utunk végéhez érve megpillantottuk a Sarvaly-forrást. Útközben nagyon jól elbeszélgettünk. Páran jobb kedvükbe kerültek, mint alapból szoktak lenni és ez is még hozzátett a jó hangulathoz.

A forráshoz érkezve a furgonból felcipeltük a cuccainkat a forráshoz és tábort vertünk. Mindenki a nagy túrára való tekintettel elkezdett enni. Pár osztálytársunk később csatlakozott hozzánk. A fiúk elmentek fát gyűjteni a bográcsozáshoz és sütögetéshez. Páran megpróbálkoztak a gyújtós felaprításával inkább kisebb, mint nagyobb sikerrel. Egy óra múlva már rotyogott is a bográcsban a vörösboros pincepörkölt. Mellette sültek a különböző ételek. Hoztunk magunkkal szabadtéri sportjátékokat, amiket ki is használtunk, internet hiányában.

Vacsora után este 10-kor kezdetét vette az éjszakai túra. Lámpa nélkül, a mondhatni vak sötétben megindultunk, hogy megtaláljuk az elveszett falut az erdőben. Eközben Tanár úr a bokrokból kiugorva kísértett minket. A történet szerint ugyanis ebben a faluban egy édesanya megölte az egész családját.  Rémületeink után elérkeztünk egy kerítéshez, amin át kellett másznunk. Osztálytársunk és a Google Maps segítségével eléggé bizonytalan talaj és látásviszonyok közepette végre megtaláltuk a falut. Fáradtan, de boldogan tértünk vissza sátrainkhoz, hogy pár óra erejéig kialudjuk fáradalmainkat. Az éjjel közepén egy zivatar haladt át felettünk, párunknak a sátra beázott, de a túlélőképességünk miatt már ez sem zavart minket. Reggel madárcsicsergésre és lódarázs zümmögésre keltünk. A fiúk reggel még jól teletömték bendőjüket az előző esti pörköltből, majd összeraktuk sátrainkat, bepakoltunk ismét a furgonba.

Innét már gyalog tettük meg utunkat Sümegig vissza a vasútállomásra. Útközben gyönyörű virágos mező mellett haladtunk el. 15:01-kor induló vonattal terveztünk hazajönni ám sikerült elcsípnünk a pár órával előbb indulót. Mindenki nagyon fáradtan de jó élményekkel telve érkezett haza.