Feladat
Olvasd el a tananyagot!
Tölts le a Magyar Elektronikus Könyvtárból egy szimpatikus dokumentumot!
A könyvtár olyan intézmény, amely könyveket, folyóiratokat, és más anyagokat (képi, hangi) gyűjt, rendszerez, és azokat az olvasók rendelkezésére is bocsájtja.
A könyvtárak története
A legrégebbi könyvtár maradványaira Északszíriában, Ebla város romjai között bukkantak. A könyvtár Kr. e. 2500-2250 között jött létre. Ebben a könyvtárban agyagtáblákra rögzítették az ismereteket. Kb. 16 000 különböző "kötet" volt megtalálható itt a legkülönbözőbb témákban. Szótárak, törvények, iskolai szövegek voltak megtalálhatók az agyagtáblákkon. A jobboldali ábrán egy ilyen Eblában talált agyagtábla látható.
A Ninivei könyvtárban már kb. 60 000 agyagtáblát őriztek. Ezt a könyvtárat Kr. e. 1100-ban alapították.
Az ókor leghíresebb könyvtára az alexandriai könyvtár volt, ahol félmilliónál is több papirusztekercset őriztek. Sajnos a könyvtár egy tűzvészben megsemmisült Kr. e. 43-ban.
A Rómaiaknál jelentek meg először a közkönyvtárak. A IV. században már 28 működött a városban. Itt próbálkoztak először könyvkiadással is. Pedig még a középkorban is kézzel készítették, másolták a könyveket. A könyvnyomtatást 1041-ben Kínában alkalmazták először, de a mai nyomtatásnak megfelelő eljárást 1450 körül Johann Gutenberg találta fel.
Magyarország egyik legrégebbi könyvtára a pannonhalmi bencés monostorban található. Alapításának éve 966-ban volt.
Híres könyvtára volt még Mátyás királynak Bibliotheca Corviniana néven. Ebből a könyvtárból még több mint 50 kódexet őriznek hazánkban. Később sorban jelentek meg a híres iskolai könyvtárak. Ilyen volt például a sárospataki Református kollégium könyvtára is. A XVII. században jelentek meg Európában, majd később hazánkban is a közkönyvtárak. A legnagyobb magyar közkönyvtár az Országos Széchenyi Könyvtár. Elődjét 1802-ben Gróf Széchenyi Ferenc alapította, mikor a nemzetnek ajándékozta 15 000 kötetes magánkönyvtárát. Ma ez az a könyvtár, amely minden Magyarországon kiadott kiadványból - amelyet legalább 50 példányban sokszorosítottak - őriz néhány darabot. A könyvtár 1846-ban a Nemzeti Múzeum épületébe költözött, majd 1985-ben került mai helyére a Budavári Palotába. Ezt a könyvtárat hívják a magyar nemzeti könyvtárnak.
A mai legnagyobb közkönyvtár hálózatot 1904-ben alapította a névadó Szabó Ervin.
A könyvtárak típusai
- Nemzeti könyvtár. Ez az Országos Széchenyi Könyvtár.
- Közkönyvtár. A lakosság szolgálatában álló könyvtárakat nevezzük közművelődési, más néven közkönyvtárnak. Ilyen a Fővárosi Szabó Ervin könyvtár.
- Szakkönyvtár. Egy adott szakterület dokumentumait gyűjtik itt.A Központi Fizikai Kutató Intlzetnek, a MÁV-nak van például ilyen könyvtára.
- Iskolai könyvtár. Általában az adott iskola munkájához nyújtanak segítséget. Egyik fajtája a felsőoktatási könyvtár, amelyek szakkönyvtárként is működnek.
Könyvtári szolgáltatások
- Kölcsönzések (könyv, film stb.)
- Előjegyzések
- Olvasóterem
- Internet használat
- Referens szolgáltatás
- Bibliográfia készítése
- Másolatok készítése
- Témafigyelés
- Zenehallgatás, filmnézés
A könyvtár részei
- Szabadpolcos rendszer
- Olvasóterem
- Kölcsönzőhely
- Katalógusok
- Egyéb helyiségek (kutatószoba, fénymásoló, zeneszoba)
Tájékozódás a könyvtárban
Ahhoz, hogy a keresett könyvet könnyen megtaláljuk a könyvtárban, rendnek kell lennie. Ezt a rendet segítik fenntartani a különböző jelölések, osztályozások. Az egyik leggyakrabban h asznált osztályozás az ETO, vagyis az Egyetemes Tizedes Osztályozás. Ez a könyveket témájuk alapján sorolja be egy-egy osztályba, azokat gráfszerűen, herarchikusan felépítve. Az ETO 10 főosztályt különböztet meg. Ezek sorra a következők, jelölésükkel együtt:
0 - Általános művek
1 - filozófia, etika, lélektan
2 - vallás, mitológia
3 - társadalomtudományok
4 - üres
5 - természettudományok
6 - alkalmazott tudományok
7 - művészetek, sport
8 - nyelv- és irodalomtudományok
9 - földrajz, történelem, életrajzok
Minden főosztályt 10-10 osztályra, azokat további 10-10 alosztályra bontják. Az ETO osztályozás alapján minden szakterülethez hozzárendelhető egy szám. Ezt a számot nevezi ETO számnak. Minél speciálisabb szakterületről van szó, annál hosszabb ez a szám.
Pl. a fizika a természettudományon belül a 3-as sorszámot kapta, vagyis minden fizikával foglalkozó könyv ETO-száma 53-mal kezdődik. Ezen belül a mechanika kapta az egyes sorszámot, tehát 531-gyel a mechanikával foglalkozó könyvek kezdődnek.
Cutter-szám: Ez egy betű és kétjegyű számból álló betűrendi jel. A könyv irójának, vagy címének első betűjéból és egy sorszáőmból képezik. A P12-ből a P Petőfi Sándort jelenthei, a 12 pedg azt, hogy ő a 12. a P betűsök listájában.
ISBN szám: A könyvek nemzetközi azonosító száma, ami minden könyvnél más. Ezen szám alapján bármelyik országban egyértelműen azonosítható a kiadott könyv.
Elektronikus könyvtárak
Az elektronikus könyvtár kizárólag elektronikus dokumentumokat gyűjt, rendszerez, és bocsát az olvasó rendelkezésére. Az egyik legismertebb magyar elektronikus könyvtár a Magyar Elektronikus Könyvtár, melyben több mint 8 000 dokumentum található meg.
A MEK-en belül főbb témakörökbe rendezve találhatóak meg a dokumentumok.
A főtémák:
- Természettudományok
- Műszaki tudományok, gazdasági ágazatok
- Társadalomtudományok
- Humán területek, kultúra, irodalom
- Kézikönyvek, egyéb műfajok.
Minden dokumentumhoz tartozik egy katalóguscédula, melyből tájékozódhatunk az adott dokumnentum felől.
Pictures
