2012. augusztus 24-én a SI-HU pályázat keretében ellátogattunk a Krisna-völgybe, Somogyvámosra.

A Krisna-völgy a Balatontól mindössze harminc kilométerre fekszik, Kaposvár irányában. 260 hektáron terül el és számtalan látnivalót kínál az érdeklődőknek.

A Krisna-völgy egyben kulturális központ és biofarm is. Azzal a céllal alapították, hogy az emberek megismerkedjenek egy ősi kultúra értékeivel és a természetes életmóddal.

A völgy területén található egy templom –indiai szentély–, tehenészet, biokertészet, méhészet és még iskola is működik.

Látogatásunk során vezetőnk – egy itt élő hívő hölgy – segítségével bepillantást nyerhettünk vallásukba, kultúrájukba, életmódjukba.

A vallás négy egyetemes alapelve a tisztaság, a lemondás, az igazmondás és a kegyesség.

A Krisna-hívők négy szabály követését tartják különösen fontosnak:

A húsevés beszüntetése könyörületesség az állatok iránt, ami ugyanakkor fejleszti az együttérzésre való képességet;

A kábító- és mámorítószerektől való tartózkodás a lemondásnak, a mértékletes életmódnak kedvez;

A korlátozatlan nemi élet elkerülése biztosítja a belső tisztaságot;

A szerencsejátékok és a pénzügyi spekuláció elkerülése pedig abban segít az embernek, hogy igazmondó és becsületes maradjon.

A Krisna-völgyhöz tartozó faluban közel 150 Krisna-hívő szerzetes él, akik elsősorban ökogazdálkodással, védikus életmóddal foglalkoznak, önfenntartásra törekedve.

Vannak köztük cölibátusban élők, de a nagy részük családos. A nap korán reggel kezdődik, fél ötkor mindenki összegyűlik a templomban a hajnali istentiszteletre. A közös éneklés, mantra meditáció, filozófiai előadás fél kilencig tart. A szerzetesek együtt reggeliznek, majd mindenki végzi a saját munkáját. Dolgozik a földeken, a tehenészetben, a művészeti stúdióban, a pékségben, a konyhán, a méhészetben látja el feladatait, irodai munkát végez vagy a Krisna-völgybe ellátogató vendégeket fogadja. Délben ismét együtt ebédelnek, s a nap végén zenés esti istentiszteleten vesznek részt.

Akkreditált általános iskolájuknak 10 tanulója van, őket az itt élő pedagógus hívők oktatják. A megszokott iskolai tananyag mellett az ősi indiai szentírásokkal, a Védákkal is megismerkednek.

Jellegzetes a hívők öltözködése: A nők tarka színű szárit hordanak. A férfiaknál a színeknek jelentősége is van – a teljes cölibátusban, nőtlenül élő lemondott férfiak sáfrányszínű, a házasok és a házasulandók pedig fehér színű ruhát viselnek.

A Krisna-hívők kisebbik része él központokban, többségük világi hívő, gyülekezeti tag.

A tágabb gyülekezet kb. húszezer fős, tagjai otthonukban élve gyakorolják vallásukat. Foglalkozásuk is sokféle lehet, azonban nem sérthetik meg a vallás erkölcsi szabályait: például nem dolgozhatnak a húsiparban vagy nem kereskedhetnek alkohollal, cigarettával.

Az életmódjukba, vallásukba való bepillantás után megtekintettük a templomot. A templom épületébe a hagyományoknak megfelelően mi is cipő nélkül léptünk be.

Az ebédet az indiai étteremben fogyasztottuk el, ahol a helyi termesztésű zöldségekből készült laktovegetáriánus ételekkel és friss gyümölcsből facsart innivalóval vártak minket.

Látogatásunk végén a biofarm területén barangoltunk.

A Krisna-völgyben található intézmények és lakóházak ökoépüéletek, áramigényüket a szél- és a napenergia fedezi, a völgy szennyvize pedig egy nádgyökér-zónás tisztítón megy keresztül.

A tehenészetben – ahogy ők nevezik Tehénvédelmi központban – Krisna szent teheneit kizárólag a tejükért tartják, és életük végéig gondozzák őket. Mindegyiküknek van szanszkrit eredetű neve is, az istállóban pedig kellemes indiai zene szól.

Úgy gondolom, hogy aki nyitott más vallások, kultúrák megismerésére, mindenképpen hasznos tapasztalatokkal gazdagodott. Mai rohanó életünkben egy pár órára a „nyugalom szigetére” csöppenhettünk, és elgondolkozhattunk, hogy milyen is lenne számunkra ez a természet közeli élet.

További képek