« 2018. augusztus »
H K Sz Cs P Sz V
    1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31
A+ A-
Csehországi kirándulás

2012. április 13-án újra elindult a csényei piros kis busz Csehország felé. A tavalyi kirándulás szép emlékei éltek bennünk, amikor jelentkeztünk. Bár rövidebb időt ölelt fel az út, annál tartalmasabb és gazdagabb élményeket élhettünk át az idén.

Első állomásunk a Jihlava folyó partján fekvő Trebic városa volt, ahova kb. 4 órás utazás érkeztünk. Itt található Európa legjobb állapotban fennmaradt zsidó városrésze. 2003-tól jegyzi az UNESCO a Világörökség részeként. A villámlátogatás során "felszaladt" néhány ember a különleges negyedbe, mások a zsidó temető felé vették az irányt, néhányan pedig a Szent Procopius-bazilikában, egy mise alatt pihentek lelkileg és fizikailag.

Mivel már késő délután volt, Kutná Hora felé vettük az irányt, hogy még időben ráleljünk első szálláshelyünkre és elfogyasszunk egy jó kis cseh vacsorát a hozzá illő korsó sörrel egy Dacicky nevű étteremben. Gyönyörű szálloda volt, ahol megszálltunk, teljes kényelmet élveztünk minden szobában. Majd egy igazi hangulatos cseh étteremben elfogyasztotta mindenki a knédlijét, pisztrángját, sült csülkét. Nagyon kellemes hangulatban telt az együtt töltött este.

 

Másnap délelőtt kisebb csoportokban felfedeztük Kutná Horát, ami megint elvarázsolt minket, nem csak azért, mert ez is a Világörökség része. A Szent Borbála katedrális, amely késő gótikus stílusú, és igazából kb. 500 évig épült, már messziről hívogatott minket, és felismertük benne a prágai Szent Vitus-székesegyház szépségét. A csodálatos természeti környezetbe épült templom a bányászok védőszentjének a nevét viseli. Az ezüstbányászatáról híres város bányászai építették emlékül. A bányába és a bányamúzeumba néhányan lementek, hogy lássák, milyen körülmények között dolgoztak az emberek, és hogyan állították elő az ezüst pénzérméket. Aztán egy igazi városnéző séta során láthattuk a jezsuita kollégiumot, a Szent Jakab-templomot, a Hrádeket, egy igazi olasz belső udvart, és sok-sok patrícius házat, gazdagon díszített kőkutat, amelyek mind a város múltjáról, gazdagságáról mesélnek. /Láthattuk, hogy milyen a cseh diákok ballagási tablója, de ezt inkább szóban mesélnénk el, akit érdekel.../

 

 

 

 

 

 

Szombat délután egy újabb „Világörökséget”, a Litomysl kastélyt tekinthettük meg idegenvezetéssel. /Köszönjük Áginak és Cilinek a teljesebb verziót./ Az épület 3 szintes, 4 szárnya van, belső udvara a 16. században épült reneszánsz stílusban, falait sgrafittokkal díszítették, és egy-egy mitológiai, történelmi eseményt ábrázolnak. A kastély barokk színháza a 18. század végéig épült, itt rendezik évente a Litomysl Smetana Operafesztivált, hiszen Smetana a város születte, alakját a Fő téren egy hatalmas szobor örökíti meg.

Ezután "szaladt" tovább kis buszunk Olmütz (Olomouc) felé, ahol egy Gól nevű, igazán kényelmes, tiszta és barátságos szállásra érkeztünk az esti órákban. A vacsoráig sétát tettünk a belvárosban, ahol megtekintettük a város leghíresebb emelvényét, a Szentháromság-oszlopot. A 18. században épült mű az emberek hálájának kifejeződése, hogy véget ért a pestisjárvány, amely 1714 és 1716 között pusztított. Minden művész és mester, aki az oszlopon dolgozott, olomouci lakos volt. Az oszlop 35 méter magas, így Csehország legmagasabb szoborcsoportja. 2000-ben az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánította, mint a közép-európai barokk legfontosabb megjelenési formáját.

A jó hangulatú vacsora elfogyasztása után levezető sétát tettünk az éjszakában, körbejártuk a Szent Vencel-székesegyházat, és róttuk a csendes kis város utcáit, figyeltük a város éjszakai hangulatát.

Majd az utolsó napon korán indultunk, mert tudtuk, hogy vár minket a Morva karsztokban a Punkva-barlangrendszer, amelyhez hasonlót soha életemben nem láttam. Ezen a közép-európai karsztvidéken, természetvédelmi területen található az a barlangrendszer, ahova gyalog és kisvasúttal lehet lejutni, ott pedig csónakkal és libegővel lehet megközelíteni a szebbnél szebb látnivalókat. Lenyűgöző volt a kilátás, lelátás a mélybe, a szakadékba, ahonnét a monda szerint egy bűnös asszonyt letaszítottak, akiről aztán elnevezték ezt a helyet Macocha-nak. Ez volt számomra a legkülönlegesebb élmény, és a buszon is sokáig beszélgettünk róla. A délután folyamán aztán beszaladtunk Lednicére, mely híres a szabadon látogatható parkjáról, mely szintén a Világörökség része. Különféle építmények nyűgöztek le minket: kastély, tórendszer, sétautak. A gyönyörűen pompázó virágok igazi mediterrán hangulatot árasztottak. Sőt egy minaret is található a kert egyik szögletében. Mivel a város nem volt hajlandó katolikus templomot építeni Lichtenstein Alajos hercegnek, ezért ő bosszúból építtette a mecsetet.

Este 8 óra tájban érkeztünk a gimnázium elé, telve élményekkel. Ezúton is köszönjük mindenkinek, aki részt vett a szervezésben, mert felejthetetlen volt ez a csehországi út.